2016. október 23. Hajnali 4 óra. Miután órákon át forgolódtam és nem tudtam aludni az izgalomtól, felkelek, főzök egy kávét és bekapcsolom a laptopot. Nem meglepő módon, a chatben vannak már emberek. 

Mindenki. A bajtársak. A titkos összeesküvők. A lázadók.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal

Betöltöm a böngészőben: www.magyarszo.com. Semmi nem történik. Minden a régi. Nagyjából 10 másodpercenként nyomkodom a Refresh gombot. A többiek szintén. 

Aztán megtörténik a nagybetűs CSODA. 

A webcímen az addig futó oldal helyett megjelenik valami más. Valami új. Valami igazán szabad. Ami a miénk. És mindenkié.

SZABAD MAGYAR SZÓ.

Nem jelenik meg egyszerre mindenkinél. Mert ugye szerverek, meg időzónák. Ahhoz, hogy a szabadság szele minden elektronikus eszköz kijelzőjén átfújjon, világszerte, el kell múlnia 24 órának. 

A forradalom már csak ilyen. Soha nem a forgatókönyv szerint zajlik. Mindig közbejön valami. De ettől izgalmas. És ettől szép.

***

Október 23-a hajnalát heteken át tartó lázas előkészületek előzték meg. 

Valamivel több, mint két hónappal korábban, augusztus 5-én kaptam meg a felmondást a napilapnál. A munkahelyen, ami a hivatásom, a szerelmem, az életem volt. 

A Szabad Magyar Szó megjelenése pontosan olyan volt, mint amikor még gyászolod a véget ért nagy szerelmet és váratlanul jön egy új személy, aki mindent megváltoztat.

A régi újság megcsalt, hazudott, átvert, önmagából kifordult, utcalánnyá változott, a lelkedbe tiport.

Viszont egy forradalmi hajnalon, ami egybeesett elődjeink szabadságharcának kezdetével, megjelent egy tiszta, őszinte, csillogó szemű lény, aki feledtet minden sérelmet és fájdalmat.

***

Akkor, 10 évvel ezelőtt forradalmat vittünk végbe. Sok forradalom zabálja fel a gyerekeit. Ez a csecsemő is sokszor volt veszélyben. A kezdetek után mások vették őt gondozásba. 

A forradalom lángjain született gyermek, a szabadság, az igazi újságírás szimbóluma előbb enni kért, megtanult beszélni, járni, majd felnőttkorba lépett.

A Szabad Magyar Szó megszületése és léte annak bizonyítéka, hogy érdemes kiállni az igazunkért, kiállni egy nemes célért, egy eszméért, egy ideálért. 

Akkor is, ha ennek következményei vannak. 

Akkor is, ha a megalkuvók és a helyezkedők kinevetnek emiatt. 

Akkor is, ha néha feladnád.

Mert az új nap mindig új esélyt hoz.

A Szabad Magyar Szó neves szülői seregének köszönöm, hogy ma ünnepelhetünk és kívánom, hogy ez egy hosszú útnak csak a kezdete legyen.

Az olvasóknak köszönöm a támogatást. 

A megalkuvóknak pedig üzenem: legalább egyszer az életben álljanak ki valamilyen ideál mellett. Hogy csak egy pillanatra is megérezzék, milyen szabadnak lenni. 

Higgyék el: megéri.