E század első évtizedében a részvételi arány 18 óráig 50 százalék körül mozgott, míg ezt követően alacsonyabb volt, így 2020-ban – amikor bojkott volt – 40 százalékos volt. Az utolsó két választáson ismét 50 százalék körül alakult. Ezt a számot idén már 16 órakor meghaladták, amikor a részvételi arány elérte az 56 százalékot.
Történelmi távlatban Szerbiában a parlamenti választásokon a részvétel túlnyomórészt 60 százalék körül mozgott. Kivételt az 1990-es első parlamenti választások jelentettek a több mint 70 százalékos aránnyal, valamint a 2020-as választások, amelyeket a politikai spektrum egy bizonyos részének bojkottja fémjelzett – ekkor mindössze 48 százalékos volt.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A parlamenti választásokon való rekordrészvétel 2000. szeptember 24-én volt 74,4 százalékkal. Az ezzel egy időben tartott elnökválasztáson a részvételi arány országos szinten 71,55 százalékos volt. Vagyis idén a részvétel közel alakulhat ahhoz a választási részvételhez, amikor 2000-ben véget ért Slobodan Milošević hatalma.
A nagyobb részvételi arány megemeli a bejutási küszöb átlépéséhez szükséges szavazatok számát. Ha a választópolgárok 65 százaléka szavaz, egy választási listának körülbelül 126 000 szavazatra van szüksége, ha pedig 70 százalék, akkor körülbelül 135 000 szavazat szükséges.
A külföldön regisztrált választópolgárok száma első alkalommal haladta meg a 100 000 főt, ami közel 65 ezerrel több, mint a 2023-as választásokon, vagy akár 90 000-rel több, mint 2020-ban. Egész nap érkeznek a felvételek külföldről a nagykövetségek és konzulátusok előtt álló sorokról: Madridból, Düsseldorfból, Washingtonból, Chicagóból, Szarajevóból… Nagyobb a Koszovóból és Metóhiából származó szavazók száma is, mégpedig mintegy 20 000-rel az előző alkalomhoz képest, ők Koszovó területén kívül, Közép-Szerbia városaiban szavaznak.
A választói névjegyzékben a média többszörös névbejegyzéseket, elírásokat, hiányos választói adatokat talált. A állami szervek képviselői ugyanakkor azt állítják, hogy az adatok „az eddigi legnaprakészebbek”.
Fotó: Mina Delić
