Több mint fél évvel azután, hogy Magyar Péter az áprilisi parlamenti választásokon véget vetett Orbán Viktor 16 éves kormányzásának, Magyarország jelentős politikai és intézményi átalakuláson megy keresztül. Hasonló változások várnak Szerbiára is a következő hónapokban, és néhány folyamat már el is kezdődött, írja a Nova.
A portál az április 12-i magyarországi választások után lezajló eseményeket és változásokat foglalta össze, melyek akár Szerbiában is megtörténhetnek az új kormány vezetése alatt.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Elsőként a közmédia következett: leállították a hírszolgáltatást, leváltották a vezetőséget
Magyar Péter egyik elsődleges célja az állami média reformja volt. A 444.hu április 13-i beszámolója szerint az M1 televízió, amely korábban szinte kizárólag negatív színben tüntette fel Magyart, már a választásokat követő napon élőben közvetítette a politikus sajtótájékoztatóját.
Két nappal később, április 15-én Magyar Péter a Kossuth Rádió vendége volt, ahol bejelentette: kormányának egyik első intézkedése a közmédia hírműsorainak felfüggesztése lesz mindaddig, amíg nem teremtik meg a független tájékoztatás feltételeit.
A kormány megalakulását követően megkezdődött a jogszabályi és szervezeti változtatások előkészítése. Május végén Magyar felszólította a közmédia vezetőit, hogy mondjanak le, június elején pedig bejelentette a közmédia teljes átszervezéséről szóló törvényjavaslatot – írta a Telex.
Végül július 7-én ideiglenesen felfüggesztették az M1 televízió és a Kossuth Rádió hírszolgáltatását, valamint a Híradó.hu hírportál működését. A képernyőkön a következő üzenet jelent meg:
„A közmédia nem hazudhat. Elnézést kérünk, hogy ezt hosszú éveken keresztül mégis megtettük. A közmédia most átalakul, hogy a jövőben független és hiteles lehessen.”
A vezetőség és a műsorvezetők egy részét leváltották, az új hírműsor pedig augusztus 20-án indult el. A Telex beszámolója szerint az adásban az ellenzéki pártok, köztük a Fidesz álláspontját is bemutatták.
Szerbiában szintén már az első napokban érzékelhetővé váltak a változások: a Szerbiai Rádió és Televíziónál (RTS) személyi változások történtek, a REM pedig eljárásokat indított a választási törvényt megsértő televíziók ellen.
Az Orbán-korszak üzleteinek átvilágítása
A közmédia reformjának előkészítésével párhuzamosan az új magyar kormány megkezdte az Orbán-korszakban kötött üzletek felülvizsgálatát.
Már május 14-én, mindössze két nappal a hatalom átvétele után több olyan döntés született, amelyek elrendelték az állami szerződések, a közintézmények működésének és az esetleges pénzügyi visszaéléseknek az ellenőrzését – számolt be róla a HVG.
Magyar Péter a kampány során azt ígérte, hogy feltárja, hová került a közpénz, és kik gazdagodtak meg az állammal fenntartott kapcsolataik révén.
A Telexnek a kormány első száz napjáról szóló elemzése szerint több büntetőfeljelentés is született gyanús szerződések és lehetséges visszaélések miatt. A vizsgált ügyek között szerepeltek az M6-os autópálya koncessziós szerződései, az állami Eximbank működése, valamint az Orbán környezetéhez köthető üzletek.
Az állami vagyon visszaszerzése és változások az igazságszolgáltatásban
Az új kormány első intézkedései közé tartozott az Orbán-kormány idején jelentős állami vagyont kapó alapítványi rendszer felülvizsgálata is.
A Telex beszámolója szerint a kormány megkezdte egyes, közvagyont kezelő alapítványok megszüntetését, szerződéseik felülvizsgálatát és bizonyos kifizetések felfüggesztését. Ellenőrzés alá kerültek az Orbán munkatársaihoz köthető vállalatok üzletei is, köztük Mészáros Lőrinc üzleti csoportjának tevékenysége.
Ezzel egy időben megkezdődtek az állami intézményrendszer átalakításai is. A nyár folyamán lecserélték a köztársasági elnököt és a legfőbb ügyészt, a jogszabályok módosításával pedig megteremtették az Alkotmánybíróság személyi átalakításának lehetőségét.
A 444.hu szeptemberben arról írt, hogy az Országgyűlés öt új alkotmánybírót választott. Az új kormány azt a korlátozást is bevezette, amely szerint egy személy legfeljebb nyolc évig töltheti be a miniszterelnöki tisztséget.
Fordulat Brüsszel felé és változások az oktatásban
Az új kormány az Európai Unióval való kapcsolatok rendezését is megkezdte. A Telex beszámolója szerint megállapodás született arról, hogy lehetővé válhat a korábban befagyasztott 16,4 milliárd eurónyi uniós forrás felszabadítása.
Megkezdődött az Európai Ügyészséghez való csatlakozás folyamata, és megszüntették a Szuverenitásvédelmi Hivatalt, amelyet emberi jogi szervezetek a független média és a civil társadalom elleni nyomásgyakorlás miatt bíráltak.
Az oktatásban is változások történtek. A pedagógusok visszakapták a sztrájkjogukat, az iskoláknak pedig nagyobb önállóságot ígértek.
A Telex ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy egyes ígéretek nem teljesültek. Ezek közé tartozik bizonyos nagy állami beruházások dokumentációjának teljes nyilvánosságra hozatala is, köztük a Budapest–Belgrád vasútvonal projektjéé.
Októberben korábbi tisztségviselőket is őrizetbe vettek
Míg az első hónapokat a szerződések átvilágítása, a leváltások és a büntetőfeljelentések jellemezték, októberben már korábbi tisztségviselők őrizetbe vételére is sor került.
A 444.hu október 8-i beszámolója szerint őrizetbe vették, majd bilincsben állították bíróság elé Hankó Balázst, a korábbi kulturális és innovációs minisztert, aki a választások után is a Fidesz országgyűlési képviselője maradt.
A gazdasági reformok és az új alkotmány még hátravannak
A gazdaságban lassabban haladnak a változások. A Telex augusztusi elemzése szerint az új kormány olyan költségvetést örökölt, amelyben április végéig már az egész évre tervezett hiány több mint 71 százaléka teljesült.
Magyar Péter ezért egyes szociális ígéreteinek megvalósítását 2027-re halasztotta. Októberben bejelentette a családi pótlék megduplázását, a minimálnyugdíj emelését, az alacsonyabb keresetűek adóterheinek csökkentését, valamint az egészségügyre és az oktatásra fordított kiadások növelését.
Az egyik legambiciózusabb terv az új alkotmány elfogadása. A 444.hu beszámolója szerint a kormány olyan folyamatot kíván elindítani, amelyben szakértők, intézmények és állampolgárok is részt vesznek, a végleges szövegről pedig népszavazás döntene.
Fotó: Screenshot
