Az Euronews Business megpróbálta kiszámolni, egy háztartásnak mekkora havi nettó jövedelemre van szüksége ahhoz, hogy elérje az országos mediánjövedelem 150 százalékát, ami a felső-középosztálybeli jövedelmi kategória alsó határának tekinthető.
A „kényelmes élet” fogalma ugyanis meglehetősen szubjektív. Emellett az árszínvonal jelentősen eltér az egyes országok között, de még azokon belül is. A háztartások tagjainak száma is különböző, a jövedelem pedig önmagában nem veszi figyelembe a vagyont és az ingatlantulajdont.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A jövedelmi mutatók ugyanakkor hozzávetőleges képet adhatnak arról, mekkora bevételre van szükség a kényelmes élethez. Ezek egyike az ekvivalens rendelkezésre álló jövedelem.
Ez a mutató a háztartás tagjainak valamennyi pénzbeli bevételét magában foglalja, beleértve a munkából, a befektetésekből, a szociális juttatásokból és más forrásokból származó jövedelmeket is. Az összegből ezt követően levonják az adókat és a társadalombiztosítási járulékokat.
A fennmaradó összeget a háztartás tagjainak számával osztják el, az egyenértékű felnőttekre átszámított létszám alapján. Ez tehát nem közvetlenül az egyének jövedelmét jelenti.
A középosztály jövedelmi kategóriái
A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) meghatározása szerint a középosztályba a háztartások három kategóriája tartozik:
- Alsó-középosztálybeli jövedelmi kategória: a mediánjövedelem 75–100 százaléka
- Középső jövedelmi kategória: a mediánjövedelem 100–150 százaléka
- Felső-középosztálybeli jövedelmi kategória: a mediánjövedelem 150–200 százaléka
Nincs általánosan elfogadott határérték arra vonatkozóan, hogy az országos mediánjövedelem mekkora hányadát kell elérnie egy háztartásnak ahhoz, hogy kényelmesen élhessen.
Mekkora jövedelem szükséges a kényelmes élethez Európában?
2025-ben az Európai Unióban az ekvivalens rendelkezésre álló jövedelem mediánja évi 22 939 euró, vagyis havi 1912 euró volt.
Ez azt jelenti, hogy egy egyedül élő személynek havi 2867 euróra van szüksége ahhoz, hogy elérje a mediánjövedelem 150 százalékát.
34 európai országban ez az összeg havi 603 euró és 6491 euró között mozog: előbbi Észak-Macedóniára, utóbbi Svájcra jellemző.
Az Európai Unión belül a különbség a romániai 1023 eurótól a luxemburgi 6256 euróig terjed.
Több más európai országban is meghaladja a havi 4000 eurót a szükséges nettó jövedelem:
- Norvégia – 5240 euró
- Ausztria – 4568 euró
- Dánia – 4524 euró
- Írország – 4392 euró
- Hollandia – 4308 euró
Az Európai Unió négy legnagyobb gazdasága közül Németországban a legmagasabb a küszöbérték: havi 3611 euró.
Franciaország következik 3307 euróval, ami mintegy 15 százalékkal haladja meg az uniós átlagot. Olaszországban valamivel az európai átlag alatt, 2758 eurónál húzódik ez a határ.
Spanyolországban a legalacsonyabb a küszöbérték a négy ország közül: 2546 euró.
A különbség jelentős: egy egyedül élő németországi lakosnak havonta 1065 euróval többre van szüksége, mint egy spanyolországi egyedülállónak.
Albániában (723 euró), Törökországban (755 euró), Montenegróban (825 euró) és Szerbiában (975 euró) a küszöbérték havi 1000 euró alatt marad.
Észak-Macedóniával együtt mind az öt ország az Európai Unió tagjelöltje.
Az EU 11 tagállamában a küszöbérték havi 1000 és 1900 euró között van. Ide tartozik Portugália (1808 euró), Lengyelország (1799 euró), Görögország (1463 euró), Bulgária (1108 euró) és Magyarország (1099 euró) is.
Fotó: Pixabay
