Szerbia számos térségében októberben, három hónapnyi szárazság után hullott először eső. A csapadék azonban nem volt elegendő a talaj jelentős nedvességhiányának pótlására. Bár a gazdák egy része megkezdhette a talaj előkészítését és a búza vetését, a növények megfelelő csírázásához és keléséhez további esőre lenne szükség, írja cikkében a Szerbiai Rádió és Televízió.
Borislav Čizmaš bótosi földműves korábban október végén már a kikelt búzát ellenőrizte a földjein. Idén azonban november elejére sem sikerült elvetnie a kenyérgabonát.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A gazda szerint húsz éve alkalmaznak csökkentett talajművelést a búzavetés előkészítésére, de az idei szárazság miatt még ezt sem tudják megfelelően elvégezni. A termelők arra vártak, hogy legalább a talaj felső, tíz centiméteres rétege átnedvesedjen, mert enélkül megfelelő talaj-előkészítésre és jó terméshozamra sem számíthatnak.
A megszokottnál jóval kevesebb csapadék hullik
Bótos határában eddig a búzavetésre tervezett területeknek mindössze egyharmadán végeztek a munkával. A gazdák különböző művelési módszerekkel próbálnak alkalmazkodni a helyzethez, egyesek már direktvető gépeket is beszereztek.
Čizmaš szerint térségükben az éves átlagos csapadékmennyiség korábban 650 milliméter körül alakult, az utóbbi években azonban mindössze 320–380 milliméter eső hullott. A talaj mélyebb rétegeiben lévő nedvesség és a felszínre érkező csapadék már nem tud összekapcsolódni.
Októberben előbb öt, majd tizenegy milliméter eső esett, aminek a gazdák úgy örültek, mintha negyven milliméter hullott volna. A tavaszi vetéshez szükséges alapműveléshez ugyanakkor legalább 100–150 milliméter csapadékra lenne szükség.
A gazda azt mondja, harmincéves búzatermesztői tapasztalata során még soha nem találkozott ilyen súlyos problémával a talaj-előkészítés és a növények kelése terén.
Egyre drágább a vetés, miközben csökkennek a terményárak
A kedvezőtlen időjárási körülményeket tovább súlyosbítja a termelők nehéz pénzügyi helyzete. A mezőgazdasági termények felvásárlási ára csökken, miközben a termeléshez szükséges alapanyagok folyamatosan drágulnak.
Čizmaš szerint sok gazda még az előző évi tartozásait sem tudta rendezni. Az állam nem fizette ki a korábban megígért támogatásokat, noha a mezőgazdasági minisztériummal folytatott tárgyalások során azt ígérték, hogy a pénz még a vetés előtt megérkezik.
A támogatás célja éppen az lett volna, hogy a termelőknek ne kelljen banki hiteleket felvenniük vagy a beszállítóiknál eladósodniuk.
A gazda becslése szerint az idei vetés legalább 10–15 százalékkal drágább lesz a tavalyinál. A műtrágya ára például 600 és 1100 euró között mozog, készpénzes fizetés esetén. Hitelre vagy halasztott fizetéssel ennél is többe kerül.
A csapadék csak a talaj felső rétegét nedvesítette át
Zorica Rajačić, a nagybecskereki Mezőgazdasági Szaktanácsadó Szolgálat munkatársa szerint az elmúlt időszak esőzései valamelyest javítottak a helyzeten, de csak a talaj felső rétegében.
Mint elmondta, az októberi csapadékhiány évek óta visszatérő probléma, az idei helyzet azonban különösen súlyos. Június óta gyakorlatilag nem volt számottevő eső, októberben is csak néhány alkalommal hullott kisebb mennyiségű csapadék.
A szakember szerint a talaj-előkészítés emiatt jelentősen késett, de az adott körülmények között a gazdák viszonylag megfelelő állapotba tudták hozni a földeket.
Akik rendelkeznek öntözőrendszerrel, azok öntözéssel próbálják elősegíteni a búza kelését.
Egyenetlenül kel a búza és az olajrepce
A korábban optimálisnak tartott vetési időszak már véget ért, a rendkívüli időjárási körülmények miatt azonban a szakemberek szerint a mostani vetés még nem tekinthető elkésettnek.
A korábban elvetett búza egy része már csírázásnak indult, de a kelés egyenetlen.
A következő hétre előre jelzett 10–15 milliméter csapadék ugyan nem lesz elegendő a növények további intenzív fejlődéséhez, de a csírázást és a kelést segítheti.
Az olajrepce esetében még súlyosabb a helyzet. Közép-Bánátban a csapadékhiány miatt mindössze mintegy kétezer hektáron vetettek repcét.
A növények kelése gyenge és egyenetlen, egyes területeken már több mint egy hónapja tart. Sok termelő emiatt le is mondott a repcetermesztésről.
Rajačić szerint a következő hetek időjárása döntő jelentőségű lesz. Ha tartósan enyhe marad az idő, az állományok még megerősödhetnek, de egy erőteljes lehűlés jelentős károkat okozhat a fejletlen növényekben.
November 10-ig be kellene fejezni a búzavetést
Dr. Milan Mirosavljević, az újvidéki Szántóföldi Növénytermesztési és Konyhakertészeti Intézet szakembere szerint a lehullott csapadék mennyisége térségenként jelentősen eltér.
Újvidék környékén például mintegy húsz milliméter eső esett, ami elegendő volt a talaj felső rétegének átnedvesítéséhez, és lehetővé tette az őszi kalászosok vetésének megkezdését.
A nyári hónapokban kialakult súlyos nedvességhiány azonban továbbra is fennáll.
A szakember szerint kedvező körülmény, hogy a hőmérséklet jelenleg meghaladja az ilyenkor megszokott átlagot.
Azt javasolja a gazdáknak, hogy amennyiben a talaj állapota lehetővé teszi, mielőbb vessék el a búzát, és legkésőbb november 10-ig fejezzék be a munkát.
Mirosavljević szerint a legjobb megoldás az lenne, ha a vetőmag már a földben várná a következő esőt.
A következő időszakban legalább 20–30 milliméter csapadékra lenne szükség. Ennek megérkezése nem kizárt, hiszen az éghajlatváltozás következtében az elmúlt években november és december is gyakran melegebb és csapadékosabb volt a megszokottnál.
Megfelelő körülmények között a búza kelése és levélzetének kialakulása 15–20 napon belül várható.
A szakember hozzátette, hogy a termelők az idén is jelentős érdeklődést mutatnak a búzatermesztés iránt. Ennek oka, hogy az őszi vetésű növények az elmúlt évek tapasztalatai szerint jobban viselik a csapadékhiányt és az éghajlatváltozás következményeit, mint a tavasszal vetett kultúrák.
