Jelentős különbségek vannak az élelmiszerárak között Európában. Míg Svájcban egy 18 alapvető termékből álló bevásárlókosár csaknem 138 euróba kerül, addig Szerbiában ugyanezekért az árucikkekért mintegy 50 eurót kell fizetni. Az alacsonyabb árak azonban nem feltétlenül jelentik azt, hogy az élelmiszerek könnyebben megfizethetők a lakosság számára, írja a Blic.
Az élelmiszerek jelentős részt képviselnek az európai háztartások kiadásaiban, az alapvető termékekre fordított összeg azonban országonként nagymértékben eltér. Még az olyan mindennapi élelmiszerek esetében is számottevő különbségek mutatkoznak, mint a kenyér vagy a tojás.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az Eurostat adatai szerint az Európai Unióban az élelmiszerek és alkoholmentes italok a háztartások teljes fogyasztási kiadásainak 13,6 százalékát teszik ki. Ennél nagyobb arányt képviselnek a lakhatási és rezsiköltségek, amelyek együttesen a kiadások 23,6 százalékát jelentik.
A megélhetési költségeket vizsgáló Numbeo platform adatai alapján az élelmiszerárak jelentősen eltérnek az egyes európai országokban. A 2026 közepére vonatkozó árindex szerint a legolcsóbb országokban az árak jóval az uniós átlag alatt maradnak, míg a legdrágább országokban annak csaknem kétszeresét is elérhetik.
Svájcban a legdrágább az élelmiszer, az EU-n belül Romániában a legolcsóbb
Az Európai Unió átlagát 100-nak tekintő, összehasonlításra kialakított élelmiszerár-index szerint Svájc a legdrágább európai ország, 189,2-es értékkel. Ez azt jelenti, hogy az élelmiszerek átlagosan 89,2 százalékkal drágábbak, mint az EU-ban.
A második helyen Izland áll 183,6-os indexszel, majd Norvégia következik 154,4-del, Luxemburg 134,9-del és Dánia 128,4-del. Az északi országok közül Finnországban (119,7) és Svédországban (116,6) is meghaladják az árak az uniós átlagot.
Az öt nagy európai gazdaság közül Franciaországban a legdrágábbak az élelmiszerek, ahol az árak 27,5 százalékkal magasabbak az uniós átlagnál. Nagy-Britannia indexe 111,9, Németországé 111,6, Olaszországé pedig 110,2. Spanyolország az egyetlen az öt ország közül, ahol az élelmiszerárak az uniós átlag alatt maradnak, 89,7-es indexszel.
Az Európai Unión belül Romániában a legalacsonyabbak az élelmiszerárak: az ország indexe 66,7, ami 33,3 százalékkal marad el az uniós átlagtól.
Kelet-Európa és a Balkán több országában szintén viszonylag alacsonyak az árak. Észak-Macedónia indexe 59,8, Bosznia-Hercegovináé 67,9, Szerbiáé pedig 68,8.
Törökországban az index 82,1, vagyis az árak még mindig az uniós átlag alatt vannak, annak ellenére, hogy az országban a legmagasabb az élelmiszerárak inflációja Európában.
Mennyibe kerül ugyanaz a bevásárlókosár Szerbiában és Európa többi részén?
A különbségek még szemléletesebbek, ha az egyes termékek árait hasonlítjuk össze.
A Numbeo 2026 októberében összegyűjtött adatai alapján az Euronews Business kiszámította egy 18 élelmiszerből álló bevásárlókosár árát. A számítás során minden termék egyszer szerepelt, külön súlyozás nélkül.
Az Európai Unióban egy ilyen bevásárlókosár átlagosan 69,84 euróba került.
Szerbiában a vizsgált bevásárlókosár ára 49,70 euró volt. Ötven eurónál kevesebbet kellett fizetni ugyanezekért a termékekért Észak-Macedóniában, Koszovóban, Romániában, Grúziában, Lengyelországban, Montenegróban és Bosznia-Hercegovinában is.
Az összehasonlítás azonban kizárólag a nominális árakat mutatja. Ha figyelembe vesszük a lakosság vásárlóerejét is, a különbségek csökkennek, és az országok sorrendje is módosulhat.
Az olcsóbb élelmiszer nem feltétlenül megfizethetőbb
Az alacsonyabb árak nem jelentik automatikusan azt, hogy az élelmiszer-vásárlás kisebb terhet ró a háztartások költségvetésére.
Romániában például, ahol az Európai Unión belül a legalacsonyabbak az élelmiszerárak, az élelmiszerek és alkoholmentes italok a háztartások teljes fogyasztási kiadásainak 23,1 százalékát teszik ki. Bulgáriában ez az arány szintén meghaladja a 20 százalékot.
Balogh Jeremiás Máté, a Budapesti Corvinus Egyetem professzora az Euronews Businessnek nyilatkozva arra hívta fel a figyelmet, hogy az alacsonyabb árak nem feltétlenül jelentik az élelmiszerek jobb megfizethetőségét.
A bérek és a vásárlóerő közötti különbségek miatt ugyanis előfordulhat, hogy az élelmiszerek nominálisan olcsóbbak egy országban, a lakosság adózás utáni jövedelméhez viszonyítva mégis nehezebben megfizethetők.
Más szóval, a megélhetési költségek megértéséhez nem elegendő pusztán a bolti árakat vizsgálni. Azt is figyelembe kell venni, hogy a háztartásoknak mennyi pénzük marad az egyéb alapvető szükségletek fedezése után.
Miért drágábbak az élelmiszerek egyes országokban?
Az élelmiszerárak közötti különbségek nem kizárólag a mezőgazdasági termelés költségeiből adódnak.
A fogyasztói árakba beépülnek a munkabérek, az energiaköltségek, az üzlethelyiségek bérleti díjai, a szállítási költségek, az adók, a földterületek ára, a mezőgazdaság termelékenysége és a kiskereskedelmi piac szerkezete is.
Balogh professzor szerint a munkaerőköltségek tartósan meghatározó tényezővé váltak az európai élelmiszerárak alakulásában, miközben az energiaárak továbbra is jelentős szerepet játszanak.
Az energia, az üzemanyag és a szállítás költségei az egész ellátási láncot befolyásolják, a mezőgazdasági termeléstől és az élelmiszer-feldolgozástól kezdve egészen az áruházakba történő kiszállításig.
Ilaria Benedetti, az olaszországi Tuscia Egyetem docense szerint az energiaárak az élelmiszerek közelmúltbeli drágulásának egyik legfontosabb mozgatórugóját jelentik, különösen az üzemanyagárak emelkedése miatt.
Az Euronews Business által idézett adatok szerint az Európai Unióban a dízelüzemanyag átlagára 2026. február 23. és szeptember 28. között literenként 1,59 euróról 2,24 euróra emelkedett.
Benedetti hangsúlyozta, hogy a dízel az élelmiszer-ellátási lánc minden szakaszában nélkülözhetetlen, a mezőgazdasági traktoroktól az áruházakat ellátó teherautókig.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy az infláció lassulása nem jelenti automatikusan az árak csökkenését. Amíg az infláció pozitív, az árak tovább emelkednek, csupán lassabb ütemben, a korábban már elért magasabb árszintről.
Dániában háromszor annyiba kerül a kenyér, mint Bulgáriában
Az egyes termékek árának összehasonlítása jól mutatja, milyen jelentős szerepük van a helyi költségeknek.
A Numbeo adatai szerint egy félkilós fehér kenyér Dániában 3,18 euróba kerül, Bulgáriában viszont mindössze 1,02 euróba. Vagyis Dániában több mint háromszor annyit kell fizetni érte.
A tojás esetében kisebb a különbség, mivel szabványosítottabb termékről van szó. Dániában egy 12 darabos tojáscsomag ára 4,52 euró, Észtországban pedig 2,69 euró.
Benedetti szerint a bolti élelmiszerárak csak részben tükrözik magának az élelmiszernek az értékét. Az árak jelentős részét a munkabérek, az energia, a bérleti díjak, a szállítás és az adók teszik ki, amelyek a gazdagabb országokban rendszerint magasabbak.
Az európai élelmiszerárak közötti különbségeket ezért nem lehet egyetlen tényezővel megmagyarázni. Azokat a gazdasági körülmények, a termelési és forgalmazási költségek, valamint a lakosság vásárlóerejének együttes hatása alakítja.
