A külföldi vállalatok már két éve, a Szerb Haladó Párt (SNS) kormányzása idején elkezdtek kivonulni Szerbiából, olcsóbb munkaerőt keresve. Távozásuknak nem a hatalomváltás és az ezzel járó bizonytalanság az oka, ahogyan azt Aleksandar Vučić volt szerb elnök állítja.
Aleksandar Vučić a Hit tvit című műsor vendégeként kijelentette, hogy az új vezetésnek a politikai leszámolások és leváltások helyett sürgősen a munkahelyek megőrzésére, a befektetőkkel folytatott tárgyalásokra és a nagyvállalatok problémáinak megoldására kellene összpontosítania. Egyúttal a szendrői acélmű, az Aster Textil és az Eurotay esetleges bezárására figyelmeztetett.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Danas által megszólaltatott közgazdászok szerint azonban Vučić ezzel a kijelentésével megpróbál pánikot kelteni.
2025-ben többek között a Leoni, a Benetton, a Džinsi, a Dräxlmaier, a Firecat Protection és a Kentaur Balkans is kivonult Szerbiából, miközben más gyárak jelentősen csökkentették termelésüket.
Ljubomir Madžar közgazdász szerint a hatalomváltás jelentős változás, az üzleti élet azonban nem kedveli a nagy átalakulásokat, kivéve azokat, amelyeket maga kezdeményez. Véleménye szerint a jelentős politikai fordulat bizonytalanságot kelt a befektetőkben, akik emiatt inkább elmenekülnek. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy a korábbi hatalom a támogatások révén korrumpálta a befektetőket, és ezek körül számos tisztázatlan ügy volt.
„A mieink közül egyesek zsebre tettek bizonyos összegeket, és úgy gondolom, megtalálták a módját annak is, hogy külföldi személyeket megkenjenek, így ösztönözve őket arra, hogy akkor is idejöjjenek, amikor egyébként nem tették volna” – értékelte Madžar.
Božo Drašković közgazdász szerint „Vučić állampolgár” kijelentései csupán a félelem és a pánik légkörének megteremtését szolgálják, mert a politikus a lehető legkedvezőtlenebb körülményeket akarja kialakítani azok számára, akik hatalomra kerülnek.
Mint mondta, a befektetők érkezése és távozása gazdasági folyamat, amely az érdekeiktől és az adott ország – jelen esetben Szerbia – által kínált kedvezményektől függ. Emlékeztetett arra, hogy az új kormány még meg sem alakult, így semmilyen hatásköre sincs.
Milorad Filipović, a Belgrádi Egyetem Közgazdasági Karának professzora biztos abban, hogy a külföldi gyártók távozásának semmi köze az Egyetemista listához.
„Ez a folyamat jóval azelőtt elkezdődött, hogy az Egyetemista lista egyáltalán létrejött volna. Szerbiának állítólagos versenyelőnye az olcsó munkaerő, az elektromos energia, a földgáz és az állami támogatások voltak. Mostanra azonban más célországok váltak népszerűbbé, például Moldova és Kazahsztán, de Albánia is szóba került. A világgazdaságban nagy a bizonytalanság, a befektetők pedig menekülnek – nemcsak Szerbiából, hanem minden országból” – mondta Filipović.
Felidézte Vučić egy korábbi kijelentését is: „A pénzekhez és a kifizetésekhez semmi közöm, én ebben semmit sem csináltam.”
„Most viszont, amikor a külföldi gyárakról van szó, hirtelen kiderül, hogy mindenért ő a felelős. Kétségtelen, hogy annak idején voltak érdemei abban, hogy ezek a vállalatok Szerbiába érkeztek. Most majd meglátjuk, kik vettek részt ebben, hogyan, kinek az érdekében és milyen célokkal” – fogalmazott Filipović.
Hozzátette, reméli, hogy most legalább néhány titkos szerződést nyilvánosságra hoznak, például a Belgrád a vízen projekthez kapcsolódó megállapodásokhoz hasonlóan.
Saša Đogović közgazdász a Vali harisnyagyár példáját említette. Mint mondta, a vállalat képviselői maguk közölték, hogy már hosszabb ideje fontolgatják üzemeik bezárását, mivel csökkent az oroszországi és az uniós piacra irányuló exportjuk. Végül úgy döntöttek, hogy csökkentik költségeiket, bezárják az érintett üzemet, és a további termelést, illetve a még elvégezhető munkafolyamatokat a loznicai gyárukba összpontosítják.
Đogović szerint viszont az Alta Bank helyzete sokkal inkább kérdéseket vet fel.
„Miért nem volt megfelelő ellenőrzés, és hogyan juthatott végül a bank csődeljárás alá? Mindez az SNS kormányzásának idején történt, ráadásul a bankot is ebben az időszakban alapították. Most pedig ugyanezen hatalom idején jutott csődbe. Ez önmagában is jól mutatja, mennyire lyukas volt az intézményi környezet, és mennyire hiányoztak a független ellenőrzési mechanizmusok az ország valamennyi területén” – mondta Đogović.
Fotó: Magnific
