Marta Kos bővítésért felelős európai biztos szerdán mutatja be az Európai Bizottság 2026-os bővítési csomagját. A jelentésekből kiderül, hogy a tagjelölt és potenciális tagjelölt országok milyen előrelépést értek el a reformok terén, melyikük áll a legközelebb az uniós tagsághoz, és melyikük maradt le az európai úton.
Az Európai Bizottság bővítési biztosának jelentéstervezete szerint Montenegró az év végéig lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat, Szerbia és Bosznia-Hercegovina viszont nem ért el előrelépést a kulcsfontosságú területeken. Különösen Szerbia helyzete figyelemre méltó, amely 2021 decembere óta vár az utolsó tárgyalási klaszter megnyitására.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Az új szerb kormány megalakulása előtt Brüsszelből azt az üzenetet küldték, hogy a választási eredmény lehetőséget teremthet Szerbia számára az európai úton való újrakezdésre.
Nebojša Lazarević, az Európai Politikai Központ ügyvezető igazgatója a Szerbiai Rádió és Televíziónak (RTS) nyilatkozva elmondta: az Európai Bizottság közelgő jelentése kedvezőtlen lesz Szerbia számára, ugyanakkor tükröznie kell a Belgrád és Brüsszel közötti kapcsolatokban kialakult új optimizmust is.
Friedrich Merz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök azt javasolta, hogy a Nyugat-Balkán országait fokozatosan vonják be az Európai Unió egyes szakpolitikai területeibe. Ez a bővítés egy lehetséges új modellje lehet.
Lazarević emlékeztetett arra, hogy az Európai Politikai Központ és a brüsszeli CEPS már 2021-ben javaslatot tett a fokozatos csatlakozás modelljére, amelynek lényege, hogy a tagjelölt országok lépésről lépésre kapcsolódjanak be az uniós szakpolitikákba.
A modell lehetővé tenné, hogy a nyugat-balkáni országok fokozatosan csatlakozzanak azokhoz az uniós szakpolitikai területekhez, amelyekre már felkészültek, miközben az elérhető pénzügyi támogatások összege is növekedne.
Mit vár az EU az új szerb kormánytól, és mire számíthat Belgrád Brüsszeltől?
Az Európai Unió új szerb kormánnyal szembeni elvárásairól szólva Lazarević úgy értékelte, hogy a korrupció elleni küzdelemben és az igazságszolgáltatás függetlenségének megerősítésében már megtörténtek az első előrelépések.
„Az első lépések már megtörténtek. Talán itt az ideje, hogy megfordítsuk a helyzetet, és megnézzük, mit nyerhet végre az Európai Unió Szerbiával, és miért nem törekszik erre” – fogalmazott Lazarević.
Jó tárgyalócsoporttal Szerbia 18 hónap alatt lezárhatná a tárgyalásokat
Lazarević szerint Szerbia előtt most lehetőség áll, hogy vezető szerepet vállaljon a folyamatban, hiszen nincs messze az uniós tagságtól.
„Szerbia a jelenlegi kapacitásaival, ha a kormány valóban gyorsan létrehozna egy megfelelő tárgyalócsoportot, 18 hónap alatt lezárhatná az Európai Unióval folytatott csatlakozási tárgyalásokat” – hangsúlyozta.
Jelentős uniós források várnak Szerbiára
Lazarević szerint jelenleg az új tárgyalási klaszterek megnyitásánál is fontosabb az uniós Növekedési Terv forrásainak felhasználása. Ebből Szerbia mintegy 1,5 milliárd euróra jogosult.
„Sokkal fontosabb a klaszterek puszta megnyitásánál az a pénz, amely Szerbiára vár” – hangsúlyozta Lazarević, hozzátéve, hogy az országnak eddig mintegy 113 millió eurót sikerült lehívnia.
Elmondása szerint az Európai Bizottság részéről már jelezték, hogy rugalmasabban kezelhetik a források lehívásának határidejét, amennyiben az új kormány teljesíti a szükséges feltételeket.
„Ez 500 millió euró közvetlen költségvetési támogatást és – most hozzávetőlegesen fogalmazok – egymilliárd euró rendkívül kedvező feltételű hitelt jelent” – magyarázta.
Mennyire befolyásolják Szerbia uniós útját az Oroszországgal fenntartott kapcsolatok?
A külpolitikáról, az Oroszországgal fenntartott kapcsolatokról, valamint a Belgrád és Pristina közötti párbeszédről szólva Lazarević úgy vélte, hogy ezek a kérdések a következő egy évben nem lesznek meghatározó hatással Szerbia európai integrációjára.
Szerinte az az állítás, hogy az Oroszországgal való viszony és Koszovó kérdése akadályozza Szerbia uniós előrelépését, a korábbi hatalom „mantrája” volt, amellyel saját tétlenségét és az európai integráció terén elmaradt eredményeket próbálta leplezni.
„Nálunk azok a dolgok hiányoztak, amelyeket ők alapvető feltételeknek neveznek. Ilyen a jogállamiság és a korrupció elleni küzdelem” – mondta.
A régióról szólva úgy becsülte, hogy Montenegró 2027 tavaszán lezárhatja a csatlakozási tárgyalásokat, és 2029 végéig az Európai Unió tagjává válhat.
Albániával kapcsolatban Lazarević úgy értékelte, hogy a közelmúlt eseményei és a tüntetések rávilágítottak a kormányzás működésének problémáira. Ezek szerinte a Szerbiában korábban tapasztalt helyzetre emlékeztetnek. Úgy véli, Szerbia megelőzheti Albániát az európai úton, és Montenegró mellett a csatlakozási folyamat egyik éllovasává válhat.
Az új szerb kormánynak azt tanácsolja, hogy a közpolitikák kialakításakor támaszkodjon a hazai civil társadalom szakmai kapacitásaira.
Fotó: Európai Unió
