Az állam feladata a gyógyszerek és vakcinák behozatalának szigorú ellenőrzése, valamint a Torlak Virológiai, Oltóanyag- és Szérumintézet újjáélesztése – jelentette ki Danica Grujičić, a Belgrádi Egyetem Orvostudományi Karának professzora, volt egészségügyi miniszter.
A vakcinázásról és az egészségügyi rendszer reformjáról rendezett konferencián elmondta, hogy az intézet már nem gyártja a tuberkulózis elleni BCG-vakcinát, amely korábban szerinte a világ egyik legjobb oltóanyaga volt.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Ennek okaként azt nevezte meg, hogy az állam nem akart pénzt fordítani az épület azon részének felújítására, ahol a vakcinát gyártották volna.
„A védelmi minisztérium ugyanakkor azt is kérte, hogy a tetanusz elleni vakcinát szintén Szerbiában állítsák elő. Ez stratégiai fontosságú, hiszen minden katona megkapja ezt az oltást, amikor bevonul” – tette hozzá Grujičić.
Továbbra is számos korlátozás vonatkozik az innovatív gyógyszerekre
Grujičić arra figyelmeztetett, hogy bár számos innovatív gyógyszer eljutott Szerbiába, továbbra is különféle korlátozások érvényesek. Ilyen például a szerződő felek által meghatározott ár, valamint az, hogy ki kaphatja meg az adott készítményt.
„Az orvosoknak ilyen helyzetekben választaniuk kell, hogy kinek adják a gyógyszert, és természetesen mindig a fiatalabbak élveznek elsőbbséget. Mi csak hatmillióan vagyunk, ezért fontos, hogy mindenki minél hosszabb és jobb minőségű életet élhessen, különben eltűnünk” – mondta.
Véleménye szerint az egészségügyi rendszer szervezésének az alapellátásban dolgozó háziorvosokból kell kiindulnia, akiknek megfelelő képzésben kell részesülniük.
Delić: Szerbiában ma is megbetegednek és meghalnak oltatlan gyermekek
Dragan Delić, a Belgrádi Egyetem Orvostudományi Karának nyugalmazott professzora elmondta, hogy világszerte évente négymillió gyermek hal meg azért, mert nem kapta meg a szükséges védőoltásokat. Bár az esetek többsége Afrikában és Ázsia egyes részein fordul elő, szerinte Szerbiában is fennáll ez a veszély.
„Szerbiában ma is megbetegednek és meghalnak gyermekek a kanyaró és a szamárköhögés súlyos klinikai formái miatt, mert nem kapták meg a védőoltásokat a fertőző betegségek elleni védelemről szóló törvénynek és az immunizációs szabályzatnak megfelelően” – mondta.
Hozzátette: Szerbiának jó egészségügyi és immunizációs törvényei, illetve szabályzatai vannak, a gyakorlatban azonban ezeket gyakran nem alkalmazzák. Emiatt a polgárok, sőt olykor az orvosok is alternatív gyógymódokhoz fordulnak.
„Tévedés azt hinni, hogy az úgynevezett gyermekbetegségek jóindulatúak, és hogy egyszerűen át kell esni rajtuk. Minden fertőző betegség súlyos szövődményekkel, maradandó következményekkel vagy halállal végződhet. Az aktív immunizáció a leghatékonyabb, leginkább hozzáférhető, legbiztonságosabb és legolcsóbb megelőző intézkedés a fertőző betegségek ellen” – hangsúlyozta.
Büntetnék az oltási szabályokat megszegő orvosokat
Delić konkrét intézkedéseket is javasolt: a lakosság folyamatos egészségügyi tájékoztatását és oktatását, az orvosok szakmai bizonyítékokon alapuló kiállását a védőoltások szükségessége mellett, valamint azoknak az orvosoknak a szankcionálását, akik eltérnek az elfogadott oltási előírásoktól. Emellett szerinte következetesen be kell tartani az immunizációra vonatkozó szabályokat.
„Az orvosoknak kezdeményező szerepet kellene vállalniuk, ma azonban többnyire a defenzív orvoslást képviselik. Félnek, tartanak bizonyos nem kívánt kezelési következményektől, miközben a gyógyszereket meglehetősen széles körben alkalmazzák, a szülőkre pedig ráhagyják annak eldöntését, hogy beoltatják-e gyermeküket vagy sem” – mondta.
Hozzátette, hogy a média szerepe is kiemelten fontos a lakosság tájékoztatásában és a védőoltások ösztönzésében. Emellett technológiai és anyagi szempontból is meg kell erősíteni a Torlak intézetet, amely korábban – állítása szerint – nagy bizalmat élvezett a lakosság körében.
Fotó: Pixabay
