Elindult november 4-én az ügynökaktáknak nyilvánosságot biztosító nyitottaktak.hu oldal, ezzel pedig Magyar Péter és a Tisza-kormány teljesítette az egyik fontos kampányígéretét, amely szerint nyilvánosságra hozzák a köznyelvben ügynökaktaként emlegetett állambiztonsági iratokat.
Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának (ÁBTL) november 4-én három irattípust tesz közzé, a hálózati személyek beszervezési dossziéját pedig jövő februárban hozzák nyilvánosságra.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A megfigyelt személyek adatait nem hozzák nyilvánosságra, és a hálózati személyek adatai között is van egy védendő adathalmaz, ilyenek például a szexuális szokásokra, egészségi állapotra vonatkozó információk is. Az sem lesz nyilvános, hogy az ügynökök kiről mit jelentettek, ennek megismeréséhez külön a levéltárhoz lehet fordulni.
Az ügynökakták megnyitása miatt Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter egy új, független és interdiszciplináris szakértői testületet kért fel a nyilvánosságra hozatal társadalmi hatásainak kezelésére. A testületben több történész, szociológus, pszichológus és lelkigondozó is helyet kapott, akik közösen dolgoznak a múlt feldolgozását segítő szakmai ajánlásokon – írja a telex.hu.
A nyilvánosan kereshető állambiztonsági iratok között az R-GO két alapítótagjáról, Szikora Róbertről és Környei Attiláról is található úgynevezett 6-os karton. Ha valakinek volt hatos kartonja, azzal biztosan foglalkozott az állambiztonság, de az illető nem feltétlenül végzett érdemi munkát a titkos rendőrségnek.
„Nem voltam besúgó, nem írtam alá semmit, senkiről nem jelentettem semmit” – mondta Szikora Róbert a telex.hu kérdésére telefonon.
Beer Miklós, a Váci Egyházmegye nyugalmazott püspökének neve is szerepel a nyilvánosságra hozott ügynökaktákban. Beer „beszervezése” elmondása szerint hasonlóan zajlott, mint Várszegi Asztrik volt pannonhalmi főapáté, vagyis nem is tudott róla, hogy hálózati személyként tartották nyilván.
Tarr Zoltán kultúráért és társadalmi kapcsolatokért felelős miniszter édesapja, Tarr Kálmán református lelkész neve is szerepel az ügynökaktákban. A miniszter az iratok nyilvánossá tétele után nem sokkal a Facebook-oldalán azt írta, „az anyagok között mindenbizonnyal elérhetővé válik Édesapám, néhai Tarr Kálmán iratanyaga is. A nyilvánosságra kerülő dokumentumok azonban nem jelentik, hogy Édesapám ügynök lett volna. Édesapám írásos igazolással is rendelkezett arról, hogy ügynöki tevékenységet nem végzett, a 6-os karton megléte ellenére sem.”
Magyar Péter hangsúlyozta, hogy az állambiztonsági múlt feltárása nem csupán politikusok, művészek vagy értelmiségiek ügye. Arra is külön figyelmeztetett, hogy a nyilvántartásban való szereplés nem jelent automatikusan bűnösséget. Egy 6-os kartonból önmagában nem derül ki, hogy az érintett ténylegesen készített-e jelentéseket, és az sem, milyen körülmények között került kapcsolatba az állambiztonsággal.
A megfigyelési hálózat a magyar társadalom szinte minden területét érinti: jelen volt a gyárakban, a termelőszövetkezetekben, a templomokban, a családokban és a hétköznapi emberi kapcsolatokban is.
Ennek érzékeltetésére a magyar miniszterelnök több történetet is felidézett. Beszélt egy gyulai, 17 éves fiatalról, akit azért szerveztek be, mert panaszkodott a kollégiumi ételre; egy kisterenyei bányászról, aki több mint harminc éven át jelentett; valamint egy kecskédi plébánosról, akiről még azt is jelentették, miről beszélgetett a gyerekekkel hittanórán. Magyar szerint sokan máig nem tudják, miért veszítették el egykor a munkájukat, miért nem tanulhattak tovább, vagy hogyan kerültek a hatóságok célkeresztjébe.
Forrás: debrenceninap.hu
