Szerbia új kormánya felajánlhatná az Európai Uniónak, hogy elfogadja az Oroszország elleni szankciós csomagok egy részét, miközben mentességet kérne az energetikai ágazat és a légi közlekedés számára. A Moszkvával kötött gázellátási és egyéb megállapodások felmondása évente mintegy 2,3 milliárd euróba kerülne Szerbiának – értékelte Marko Savković, az ISAC Alapítvány munkatársa az Európai Bizottság Szerbiáról szóló 2026-os jelentésének belgrádi nyilvános ismertetésén.
Savković kiemelte, hogy kérdéses, az Európai Unió a következő időszakban milyen lépéseket tartana elegendőnek Szerbia részéről a közös kül- és biztonságpolitikához való igazodás terén. Az egyik lehetőség szerinte az lenne, hogy Belgrád elfogadja az Oroszország elleni gazdasági intézkedések egy részét, ugyanakkor bizonyos ágazatok számára mentességet kér.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Elmondása szerint az orosz gázellátási megállapodás és az egyéb, az Oroszországból érkező gázbeszerzést biztosító egyezmények felmondása évente mintegy 2,3 milliárd eurós kiadást jelentene. Ezt az összeget Szerbiának saját forrásból kellene fedeznie, vagy az Európai Unió pénzügyi támogatására lenne szüksége.
Kitért az orosz állampolgárok szerb állampolgárságának felgyorsított megadására is, rámutatva, hogy ezzel megkerülik az uniós ellenőrzéseket, amit az Európai Bizottság jelentése is bírált.
Az új kormány előtt álló kihívások között említette a Kínával kötött szabadkereskedelmi megállapodást is, különös tekintettel arra, hogyan mutatták be azt Brüsszelnek. Ha Szerbia ideiglenes megállapodásként tüntetné fel az egyezményt, ezt a kínai félnek is meg kellene indokolnia.
Savković úgy értékelte, hogy a jelenlegi helyzet egyedülálló lehetőséget kínál Szerbia számára az európai integráció előmozdítására, ezért fontos, hogy az új kormány világos stratégiával rendelkezzen, és komolyan vegye a rá háruló felelősséget.
„Nem tudom eléggé hangsúlyozni, mennyire egyedülálló lehetőség ez most” – fogalmazott Savković. Hozzátette, jó lenne, ha az Európai Unió diplomáciai csatornákon keresztül is közvetítené az új kormánnyal szembeni elvárásait, nyilvános nyomásgyakorlás nélkül, mivel az utóbbi negatív következményekkel járhatna mind Szerbia, mind az unió számára.
Bojana Selaković, az Európai Unióval Foglalkozó Nemzeti Konvent (NKEU) koordinátora kijelentette, hogy az EU legutóbbi üzeneteiben egyre nagyobb hangsúlyt kap az unió külpolitikájához való stratégiai igazodás, és nem kizárólag az Oroszország elleni szankciók kérdése.
Mint magyarázta, ez különböző ágazatokban számos intézkedést jelent. Példaként a Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) helyzetét említette, rámutatva, hogy a tulajdonosi szerkezet megváltoztatását és az orosz tulajdonosi befolyás megszűnését az EU a stratégiai igazodás egyik formájaként értékelné.
Selaković Szerbia egyes országokkal szembeni vízumpolitikájának problémájára is felhívta a figyelmet. Elmondása szerint az Európai Bizottság jelentése 12 olyan országot említ, amellyel Szerbia vízummentességi megállapodást tart fenn, az EU pedig ezt potenciális biztonsági kockázatként értékeli.
Hozzátette, hogy az idei évben több olyan hibrid műveletre is fény derült, amelyek logisztikai hátterét állítólag Szerbiában biztosították. Ez veszélyeztetheti az ország és az Európai Unió közötti vízummentességet is.
Az Európai Bizottság Szerbia előrehaladásáról szóló új jelentése szerint az ország uniós csatlakozásának előmozdítása attól függ majd, hogy az új kormány milyen erőfeszítéseket tesz a negatív tendenciák megfordítására, és mennyire helyezi előtérbe az alapvető kérdéseket. A jelentés hozzáteszi, hogy Szerbia a kül- és biztonságpolitika terén nem ért el előrelépést. A Bizottság értékelése szerint az Oroszország Ukrajna elleni háborújával összefüggő szankciókhoz való igazodás elmaradása, valamint a gyakori Európa-ellenes narratívák kérdéseket vetettek fel Szerbia stratégiai irányultságával kapcsolatban.
Fotó: Európai Unió
