Az október 25-i parlamenti választásokat követően, az új kormány megalakulása előtt rendőrségi akciók sorozata indult. A Belügyminisztérium honlapján közzétett adatok szerint az elmúlt két hétben Szerbiában különböző bűncselekmények gyanújával több mint 90 embert tartóztattak le. Goran Ilić, a Belgrádi Jogi Kar professzora a Szerbia Rádió és Televíziónak (RTS) nyilatkozva elmondta: úgy tűnik, hogy az intézményeken belül háttérbe szorított csoportok most igyekeznek felhívni magukra az új kormány figyelmét. A letartóztatások kapcsán ugyanakkor hangsúlyozta az ártatlanság vélelmének fontosságát.
Goran Ilić professzor az RTS-nek elmondta, hogy az elmúlt napok letartóztatásai azt mutatják: az intézményeken belüli depolitizáció egyre nyilvánvalóbbá és kézzelfoghatóbbá válik. Mint fogalmazott, most már azt kérdezzük magunktól, hogy ugyanabban az országban élünk-e, ahol nemrég még elképzelhetetlen volt, hogy a legfőbb ügyész megszólaljon, és az ügyészség végezze a munkáját.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Emlékeztetett arra is, hogy a bíróságok és az ügyészségek korábban is ugyanolyan hatáskörökkel rendelkeztek, a kérdés csupán az volt, hogy az ügyeket „fiókba teszik”, vagy érdemben foglalkoznak velük.
„Az intézményeken belül a korábban háttérbe szorított csoportok most igyekeznek érvényesülni, de alapvetően fontos, ahogyan egykor Galilei is mondta, hogy »valami mozog«. Pozitív irányú elmozdulásról van szó. Ez azonban nem jelenti azt, hogy bárkit pusztán az őrizetbe vételével bűnösnek nyilvánítottak volna. Az ártatlanság vélelme rájuk is érvényes” – hangsúlyozta Ilić.
Ellenőrzés alatt álló bíróságok
Ilić hozzátette, hogy az őrizetbe vett személyek a közelmúltig kormányzó politikai garnitúrához kötődnek, amely saját ellenőrzése alá vonta az igazságszolgáltatást. Mint mondta, csaknem másfél évtizeden át – néhány kivételtől eltekintve – nem láthattuk, hogy az ügyészségek és a bíróságok valóban végezték volna a munkájukat.
„Az ügyészségnek kötelessége üldözni a bűncselekmények elkövetőit, a bíróságnak pedig elbírálnia az elé kerülő jogvitákat – ez azonban nem történt meg. Figyelembe kell venni, hogy az elmúlt 15 évben a bírói állomány 95 százalékát ekkor választották meg, illetve léptették elő a legmagasabb bírói fórumokig, mindenekelőtt a Legfelsőbb és az Alkotmánybíróságig. Ugyanez érvényes a Szervezett Bűnözés Elleni Ügyészségre is” – mondta Ilić.
Véleménye szerint kétségtelen, hogy a rendőrség és az ügyészség egyes munkatársai az elmúlt napok akcióival az új kormány figyelmébe szeretnének kerülni, de fel kell tenni nekik a kérdést: hol voltak eddig? Ilić arra is rámutatott, hogy egyedül Miodrag Majić bíró volt olyan bátor, hogy ezt nyíltan kimondja, és emiatt következményeket is kellett elszenvednie.
Politikai akarattal érhetők el a változások
A rendőrségbe, az ügyészségbe és a bíróságokba vetett bizalom helyreállítását szolgáló intézkedésekről szólva Ilić professzor jónak nevezte az Egyetemista lista javaslatát az ügyészségi rendőrség létrehozásáról. Emlékeztetett arra, hogy erre már 2011-ben is kísérletet tettek, de akkor nem volt meg hozzá a politikai támogatás.
„Ha van politikai akarat, pozitív irányba kell elindulni. Ha viszont nincs, vagy csak rövid ideig tart, akkor hiába dolgoztunk. Optimista vagyok. A fiatalok megfogalmazták, hogy változtatásokra van szükség, én pedig már 30 éve tanítok fiatalokat a Jogi Karon. Át kell engedni nekik a kezdeményezést, nem szabad elhamarkodottan cselekedni, hanem a meglévő jogszabályi eszközöket és szakembereket kell felhasználni, és elindulni előre” – fogalmazott Ilić.
Arra is emlékeztetett, hogy amikor az előző demokratikus kormány 2012-ben elveszítette a választásokat, több miniszter ellen is eljárás indult, ám ezek felmentő ítélettel zárultak, vagy elévülés miatt megszüntették őket.
„Nálunk Slobodan Milošević idejét leszámítva egyetlen minisztert sem vontak felelősségre azért, amit a kormány legmagasabb tisztségében elkövetett. Szeretném, ha mindez egy új korszak előjele lenne, de ezt még meg kell várnunk” – mondta Goran Ilić professzor.
Kik vannak az őrizetbe vettek között?
Az őrizetbe vett személyek listáján köztisztségviselők és a Belügyminisztérium munkatársai is szerepelnek:
- Marko Kričak, a Bűnügyi Rendőrségi Igazgatóság vezetője
- Boško Sekulić, a Bűnözés Elleni Szolgálat vezetője
- Igor Žmirić, a Különleges Terrorellenes Egység parancsnoka
- 17 rendőr
- Davor Macura, az Alta Bank tulajdonosa
- Predrag Vuletić, a tartományi szociálpolitikai titkárság titkára
- Jugoslav Nikolić, a Köztársasági Hidrometeorológiai Intézet igazgatója
- Rodoljub Rončević, a zabelai büntetés-végrehajtási intézet igazgatója
- Marko Gašić, Inđija község polgármestere
Illusztráció
