Dejan Šoškić, az Egyetemista lista képviselője kijelentette, hogy a Posta Takarékpénztár stabilan működik, ezért nincs ok aggodalomra a dinár árfolyama miatt. Véleménye szerint az amerikai szankciók alatt álló Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) helyzetére is az orosz tulajdonosokkal folytatott tárgyalások során kell megoldást találni, nem pedig államosítással.
A Szerbiai Rádió És Televíziónak (RTS) nyilatkozva azt is elmondta, hogy az Alta Bank csődje megelőzhető lett volna, ha a Szerb Nemzeti Bank időben intézkedik.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Šoškić, a Szerb Nemzeti Bank egykori kormányzója és a Közgazdasági Kar professzora hangsúlyozta, hogy a mulasztás költségeit közvetett módon a polgárok viselik majd.
A Posta Takarékpénztár működéséről szólva kiemelte, hogy annak helyzete egyáltalán nem hasonlítható össze az Alta Bankéval.
Mint kifejtette, az alapvető különbség a tulajdonosi szerkezetben rejlik: a Takarékpénztár állami tulajdonban van, így az állam rendelkezik azokkal az eszközökkel, amelyekkel szükség esetén további tőkét és likviditást biztosíthat a pénzintézetnek, míg az Alta Bank egy magántulajdonban lévő kisbank.
Hozzátette, hogy az állam tőkeemeléssel, illetve szükség esetén likviditás biztosításával is támogathatja a Takarékpénztárt, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy jelenleg nincs szükség ilyen intézkedésekre, mivel annak likviditása megfelelő. Az ennek ellenkezőjéről szóló hírek mind valótlanságok.
A dinár árfolyamának stabilan tartásáról szólva úgy értékelte, hogy ez nem jelent különösebb kihívást a monetáris hatóságok számára, hanem elsősorban az alkalmazott árfolyamrendszerrel kapcsolatos döntés kérdése.
„Soha nem volt nehéz fenntartani a rögzített árfolyamot. Mindig könnyű volt stabilan tartani. A közbeszédben azonban egy teljesen téves állítást terjesztettek, miszerint a rögzített árfolyam fenntartása valamilyen különleges képességet igényel. Nem, ez döntés kérdése” – fogalmazott Šoškić.
Úgy véli, nincs ok a dinár árfolyamának megváltoztatására, és ha az mégis destabilizálódna, az az illetékes intézmények nem megfelelő eljárására utalna.
„A rögzített árfolyam bevezetése most is nagyon egyszerű. Ha bármilyen árfolyam-ingadozás következik be, az csak azt bizonyítja, hogy valaki szándékosan akarja ezt előidézni” – értékelte Šoškić.
Hangsúlyozta, hogy az Egyetemista lista nem tervezi a jelenlegi árfolyamrendszer megváltoztatását.
Šoškić a NIS-ről
Šoškić szerint a többségi orosz tulajdonban lévő, ezért amerikai szankciók alatt álló Szerbiai Kőolajipari Vállalat (NIS) helyzetére az orosz tulajdonosokkal folytatott tárgyalások során kell megoldást találni, nem pedig államosítással.
Az RTS-nek elmondta, hogy Szerbia három lehetőség közül választhat az orosz tulajdonrész rendezését illetően: az elővásárlási jog gyakorlása, közvetlen tárgyalások az orosz tulajdonossal a részvénycsomag egy részének vagy egészének átvételéről, illetve az államosítás.
„Személy szerint úgy gondolom, hogy az elővásárlási jognak és az orosz féllel folytatott közvetlen tárgyalásoknak is van értelme. Úgy vélem ugyanis, hogy nagyon erős érvek szólnak amellett, hogy a NIS működésének körülményei jelentősen megváltoztak azokhoz a feltételekhez képest, amelyek között az orosz partnerek annak idején vevőként, majd később többségi tulajdonosként megjelentek” – mondta.
Értékelése szerint a megváltozott geopolitikai és üzleti körülmények alapot teremtenek a NIS tulajdonosi szerkezetéről szóló tárgyalások megkezdéséhez.
Arra a kérdésre, hogy az államosítás veszélyeztethetné-e Szerbia orosz földgázellátását, Šoškić hangsúlyozta, hogy nem támogatja ezt a megoldást.
„Az államosítás nem olyan intézkedés, amelyet támogatok. Ezt nyilvánosan is elmondtam, szerintem nem lenne helyes lépés. Ez nemcsak az orosz partner felé küldene rossz üzenetet, hanem általában a külföldi befektetők számára is” – emelte ki.
Kifejtette, hogy Szerbiának nem szabad olyan ország képét kialakítania magáról, amely drasztikus intézkedésekhez folyamodik, mielőtt kimerítené a megegyezés lehetőségeit.
Šoškić bírálta az állami szervek eddigi hozzáállását is a NIS ügyének rendezéséhez. Szerinte Szerbia nem volt kellően aktív a megoldás keresésében.
Az NIS-t sújtó amerikai szankciókkal kapcsolatban úgy vélekedett, hogy az amerikai kormánnyal folytatott egyeztetések során kell megoldást találni, hogy ne veszélyeztessék a vállalat működését.
Kifejtette, hogy az Egyesült Államok befolyást gyakorol a nemzetközi pénzforgalomra és a pénzügyi intézményekre, ami a Szerbiában működő vállalatokat is érinti.
„Többek között ezért is meg kell állapodni az amerikai kormányzattal egy olyan megoldásról, amely nem veszélyezteti a vállalat működését” – mondta.
Az Oroszországgal kötendő új gázmegállapodásról és az Európai Unió előírásaiban szereplő korlátozásokról szólva úgy értékelte, hogy Szerbiának a saját gazdasági érdekeinek leginkább megfelelő megoldást kell keresnie.
Rámutatott, hogy az európai országok továbbra is importálnak bizonyos mennyiségű orosz energiahordozót, köztük cseppfolyósított földgázt (LNG), és a világ más részein is folytatódik az orosz energiahordozók kereskedelme.
Szerinte Szerbiának alternatív beszerzési útvonalakat kell kiépítenie, hogy ne függjön egyetlen beszállítótól.
„Szerbiának elsősorban a saját érdekeit kell szem előtt tartania. Helyes kiindulópontnak tartom azt a törekvést, hogy olyan helyzetbe kerüljünk, amelyben van választási lehetőségünk, és senki sem zsarolhat bennünket. Meg kell nyitnunk az alternatívákat és a lehetőségeket, végül pedig attól kell vásárolnunk, akitől a legkedvezőbb feltételekkel tudunk beszerezni” – mondta Šoškić.
Fotó: N1
