Aleksandar Vučić az Európai Unió nyomására vonta vissza a biztonsági erőket a belgrádi Pionír parkból a választások éjszakáján, Brüsszel ugyanis attól tartott, hogy az események akár polgárháborúhoz is vezethetnek – jelentette ki Denis de Hauer, Belgium korábbi belgrádi nagykövete az Insajder televíziónak adott interjújában.
A 2006 és 2011 között Belgrádban szolgáló diplomata szerint az Európai Unió nem csupán szemlélője volt az október 25-i szerbiai választások előtti és alatti eseményeknek. Vučić hatalma ugyanis jelentős rendőri és katonai erőket vezényelt az elnöki hivatal és a Köztársasági Választási Bizottság környékére, ami tovább növelte az összecsapásoktól való félelmet.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
– Bizonyára hallották, hogy Vučić éppen az Európai Uniónak köszönhetően vonta vissza a katonákat és a rendőröket a Pionír parkból. Az Unió nyomást gyakorolt rá, hogy ne kezdjen olyasmibe, ami akár polgárháborúval is végződhetett volna. Ez is mutatja, hogy az EU nagyon figyelmesen követi az eseményeket – mondta De Hauer.
A volt nagykövet szerint Brüsszel már Vučić rendszerének bukása előtt is figyelemmel kísérte a szerbiai fejleményeket, és most kész segítséget nyújtani az országnak. Úgy véli, jelenleg az intézmények megreformálása, a gazdaság működőképességének megőrzése és a politikai stabilitás biztosítása a legfontosabb.
– Most nem a bosszú vagy a politikai ellenfelekkel való leszámolás ideje van, hanem az intézmények reformjáé. Az Európai Unió készen áll arra, hogy segítsen – hangsúlyozta. De Hauer gratulált az egyetemisták mozgalmának a bátorságához, a támogatóiknak pedig a kitartásukhoz. Szerinte a történtek bebizonyították, hogy a demokrácia továbbra is él Szerbiában, és az ország előtt lehetőség nyílt egy jobb időszak megkezdésére.
A diplomata arról is beszélt, hogy az Európai Bizottság hosszú éveken keresztül túlságosan elnéző volt Vučić hatalmával szemben. Brüsszel elsősorban a Nyugat-Balkán stabilitásának megőrzésére törekedett, ezért gyakran szemet hunyt a szerbiai intézmények működésével kapcsolatos problémák felett.
– Az EU számára rendkívül fontos volt a Nyugat-Balkán stabilitása, amely Szerbia stabilitása nélkül elképzelhetetlen. Szerbia a térség egyik legfontosabb országa, ezért Brüsszel sokáig ezt helyezte előtérbe – magyarázta.
De Hauer szerint Vučić számára politikai védelmet jelentett az is, hogy a Szerb Haladó Párt az Európai Néppárt (EPP) társult tagja, amelyhez Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke is tartozik.
– Vučić manipulálta a szerb népet, de az Európai Uniót is – fogalmazott a volt nagykövet. Elmondása szerint amikor Brüsszel fokozta a nyomást, vagy a pénzügyi támogatások megvonásával fenyegetett, Vučić kisebb törvénymódosításokkal és reformokkal igyekezett megnyugtatni az európai intézményeket. Ezek azonban szerinte csak annyira voltak jelentősek, hogy ne veszélyeztessék az általa kiépített rendszert.
A volt államfő Brüsszelben az európai integráció iránti elkötelezettségét hangsúlyozta, Szerbiába visszatérve viszont már arról beszélt, hogy az EU nem érti az országot, és kizárólag saját érdekei miatt támaszt szigorú követelményeket.
De Hauer szerint ez a kettős kommunikáció sokáig működött, miközben a demokrácia helyzete folyamatosan romlott Szerbiában. Végül az Európai Unió is szigorúbb álláspontra helyezkedett, és bizonyos pénzügyi támogatásokat megvont az országtól.
A diplomata úgy véli, Brüsszel elnéző magatartásának egyik legfontosabb oka Koszovó kérdése volt. Vučić ugyanis rendszeresen azt állította, hogy egyedül ő képes megállapodást kötni Pristinával, az EU pedig a szerb–koszovói válság elkerülése érdekében hitt neki.
– Vučić mindig azt mondta, hogy megpróbálja rendezni Koszovó ügyét, és erre csak ő képes. Ez volt az egyik fő oka annak, hogy az EU időnként szemet hunyt a szerbiai történések felett. Természetesen végül nem oldotta meg a kérdést – mondta. Hozzátette, hogy az Európai Unió nem követeli egységesen Szerbiától Koszovó függetlenségének elismerését, hiszen öt uniós tagállam maga sem ismeri el azt.
Brüsszel politikáját az is befolyásolta, hogy attól tartott: ha eltávolodik Szerbiától, és megvonja a támogatásokat, az ország még inkább Oroszország és Kína felé fordul. De Hauer szerint az EU valójában sokkal többet tett Szerbiáért, mint Oroszország vagy Kína, erről azonban a szerbiai nyilvánosság nem kapott megfelelő tájékoztatást.
– Az Európai Unió mindig is Szerbia legnagyobb befektetője, pénzügyi támogatója és gazdasági partnere volt. Úgy gondolom, hogy a szerb gazdaság többek között az Uniónak köszönhetően maradt fenn – jelentette ki. A volt nagykövet szerint a szerbiai polgárok ehelyett elsősorban az orosz és kínai segítségről hallhattak, miközben az uniós támogatások alig kaptak nyilvánosságot. Ennek következtében folyamatosan csökkent az EU népszerűsége Szerbiában, és sokan elveszítették a bizalmukat az európai intézményekben.
– Az emberek úgy érezték, hogy mást mondunk, mint amit teszünk, és hogy cserbenhagytuk őket. Pedig ez nem volt igaz – mondta Denis de Hauer az Insajdernek.
