A mezőgazdasági támogatások kifizetésével kapcsolatos problémákat már az év elején előre lehetett látni, mivel a szükséges pénzeszközök nem szerepeltek a támogatások elosztásáról szóló rendeletben – nyilatkozta Natalija Bogdanov, a Belgrádi Egyetem Mezőgazdasági Karának professzora a köztelevíziónak. A szakember arra figyelmeztetett, hogy a gazdák már csökkentették a vetésre fordított kiadásaikat, ami jövőre alacsonyabb terméshozamokhoz és az élelmiszer-termelés egészét érintő problémákhoz vezethet.
A növénytermesztőknek járó támogatások második részletére vonatkozó pályázatot november 1-jéig kellett volna kiírni. A határidő lejárta után azonban Dragan Glamočić ügyvezető mezőgazdasági miniszter elismerte, hogy jelenleg nincs pénz a kifizetésekre.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Bogdanov szerint a támogatások 2023-as megemelése nem lehet magyarázat az idei költségvetési hiányra. Emlékeztetett arra, hogy a közvetlen támogatások növelését a három évvel ezelőtti gazdatüntetések után ígérték meg, így az államnak elegendő ideje lett volna előteremteni a szükséges forrásokat.
– Már januárban sejteni lehetett, hogy az év végén gond lesz a minősített vetőmagok után járó támogatások kifizetésével – mondta a professzor. Hozzátette, hogy a mezőgazdasági támogatások elosztásáról szóló rendeletet az év folyamán többször is módosították, de egyszer sem különítettek el pénzt erre a célra. Elképzelhetőnek tartja, hogy költségvetési módosításra vagy új rendeletre számítottak, ám egyik sem valósult meg.
Egyetemista Mozgalom: Ki kell fizetni az agrártámogatásokat!
A miniszter azzal is indokolta a pénzhiányt, hogy jelentősen megnőtt a nyilvántartásba vett mezőgazdasági területek és haszonállatok száma. Bogdanov szerint azonban különbséget kell tenni a tényleges mezőgazdasági termelés és a gazdaságok nyilvántartási adatai között.
Miközben a mezőgazdasági összeírások a gazdaságok számának és az állatállománynak a csökkenését mutatják, az eAgrar rendszer bevezetése jelentősen megkönnyítette a regisztrációt. A nyilvántartott gazdaságok száma a 2023-as mintegy 330 ezerről körülbelül 450 ezerre emelkedett.
A professzor szerint a magasabb támogatások és az egyszerűbb ügyintézés mellett visszaélések is hozzájárulhattak a növekedéshez. Előfordul ugyanis, hogy a 100 hektáros támogatási korlát miatt a nagyobb birtokokat papíron több családtag között osztják fel, illetve olyan földterületeket is bejelentenek, amelyeken valójában nem folyik mezőgazdasági termelés.
– A legnagyobb problémát a fiktív gazdaságok jelentik, amelyekre a mezőgazdasági egyesületek is egyre gyakrabban panaszkodnak – hangsúlyozta.
Bogdanov szerint a támogatások elmaradása már most komoly károkat okozott. Sok gazda a megígért pénzre számítva tervezte meg a vetést, a vetőmag és a műtrágya beszerzését, egyesek pedig hitelt is felvettek. Mivel a támogatásokat nem kapták meg, kénytelenek voltak csökkenteni a termelési költségeket.
Ez a gyakorlatban nem minősített vetőmagok használatát, kevesebb műtrágyát és visszafogottabb talajművelést jelent.
– Sokan kénytelenek voltak a tervezettnél kevesebb pénzből elvégezni az őszi vetést. Ez azt jelenti, hogy a kár már bekövetkezett, és visszafordíthatatlan – figyelmeztetett a professzor. A következmények jövőre a terméshozamokban, a gazdaságok bevételeiben és a mezőgazdasági termelés egészében is megmutatkozhatnak. További gondot jelenthet a tavaszi vetés finanszírozása, mivel egyelőre nem tudni, mennyi pénz áll majd a gazdák rendelkezésére.
A professzor emlékeztetett arra, hogy a mezőgazdasági támogatási rendszerben már léteznek kedvezményes hitelek, például műtrágya vásárlására, akár nulla százalékos kamattal. Ezekre azonban szintén korlátozott források állnak rendelkezésre, ezért nem valószínű, hogy újabb hitelekkel pótolni lehetne az elmaradt közvetlen támogatásokat.
Bogdanov arra is figyelmeztetett, hogy a növénytermesztés problémái más mezőgazdasági ágazatokra is átterjedhetnek. A kisebb terméshozamok és a magasabb termelési költségek miatt drágulhat a takarmány, ami az állattenyésztést és végső soron az egész élelmiszer-termelést érintheti.
A szakember szerint alapvetően át kell alakítani a mezőgazdasági támogatások rendszerét. Emlékeztetett arra, hogy Szerbia a nyáron új mezőgazdasági stratégiát fogadott el, de nem készült hozzá olyan cselekvési terv, amely pontosan meghatározná a szükséges intézkedéseket és azok végrehajtásának ütemezését.
Úgy véli, minden termelő számára biztosítani kellene egy alapvető támogatási szintet, a további juttatásokat pedig a gazdaságok méretéhez és a termelés jellegéhez kellene igazítani.
– A mezőgazdaság olyan ágazat, amelyben nem lehet élőben kísérletezni – hangsúlyozta Bogdanov.
A professzor szerint az új kormánynak felül kellene vizsgálnia a meglévő stratégiát, különösen a közvetlen támogatások rendszerét, ahelyett hogy teljesen új dokumentum kidolgozásába kezdene. Fontos feladatnak nevezte a gazdaságok, a mezőgazdasági földterületek és az állatállomány nyilvántartásának rendezését, valamint a szürkegazdaság visszaszorítását. Külön figyelmet kellene fordítani a bérbe adott földterületek és a közös használatú földek nyilvántartására is.
Bogdanov szerint a szerbiai mezőgazdaság termelékenységének stagnálására a szakemberek már több mint egy évtizede figyelmeztetnek, az elmúlt öt évben pedig egyes területeken visszaesés is tapasztalható.
Úgy véli, az új kormány egyik első feladatának a mezőgazdasági támogatások kiszámíthatóságának helyreállítását kellene tekintenie.
