Szerbiában megvannak a termelők és a kapacitások a sertéshústermelés növeléséhez, az olcsó importhús ellenőrizetlen behozatala azonban leszorítja a hazai sertések felvásárlási árát – jelentette ki csütörtökön a Szerbiai Rádió és Televíziónak Cvijan Mekić akadémikus, a Belgrádi Mezőgazdasági Kar professzora. Hozzátette, felmerült a gyanú, hogy az országba behozott fagyasztott sertéshúst friss húsként értékesítik.
Mekić elmondta, hogy az idei év első kilenc hónapjában 31 312 tonna sertéshúst importáltak Szerbiába, szeptemberben és októberben pedig külön-külön 11 500 tonnát. Az importhús kilogrammonkénti ára 2,57 euró volt, ami rendkívül kedvező a hazai vásárlók és húsfeldolgozók számára.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A behozott hús minőségéről szólva Mekić kijelentette, hogy véleménye szerint az ilyen nagy mennyiségben és alacsony áron érkező hús nem lehet friss, hanem korábban mélyfagyasztották.
Arra a kérdésre, hogy az ilyen húst frissként árusítják-e, azt válaszolta, hogy fennáll ennek a gyanúja, mivel a kiskereskedelemben továbbra is nagy mennyiségű importhús található, miközben a hazai tenyésztők nem tudják értékesíteni a hízósertéseiket.
Emlékeztetett arra, hogy a 2026. július 1-jén hatályba lépett szabályozás értelmében egyértelműen fel kell tüntetni, ha az importált húst korábban lefagyasztották.
Mekić szerint azonban ezeket az előírásokat nem tartják be megfelelően.
Kitért a sertéstenyésztők észrevételeire is, amelyek szerint egyes üzletek hűtőpultjaiban folyadék gyűlik össze a hús körül. A termelők azt gyanítják, hogy ez arra utalhat, hogy a húst korábban lefagyasztották, majd kiolvasztás után frissként kínálták eladásra.
Arra a felvetésre, hogy az illetékes intézmények nem rendelkeznek olyan laboratóriumi módszerrel, amellyel ezt megállapíthatnák, Mekić úgy reagált, hogy elfogadhatatlan az ilyen ellenőrzési lehetőség hiánya.
A hazai sertéshús felismerhetőségével kapcsolatban rámutatott, hogy a szerbiai termelők nem használnak génmódosított takarmányt, miközben egyes olyan országokban, ahonnan Szerbia húst importál, engedélyezett a génmódosított takarmányok használata az állattenyésztésben.
Véleménye szerint a hazai hús eredetét egyértelműen fel kellene tüntetni, megjelölve azt a gazdaságot, ahol az állatot felnevelték, valamint a vágóhidat, ahol levágták. Így a fogyasztók pontos információkat kaphatnának a hús származásáról, és biztosítható lenne a termék nyomon követhetősége.
Mekić szerint az illetékes intézményeknek reagálniuk kellene a piaci zavarokra, és körültekintőbben kellene dönteniük arról, hogy kik kaphatnak húsbehozatali engedélyt.
Elmondása szerint Szerbia nem termel elegendő húst valamennyi szükségletének kielégítésére, ugyanakkor a meglévő kapacitásokkal képes lenne fedezni a friss hús iránti hazai keresletet.
Álláspontja szerint nem a vágóhidaknak és a kereskedőknek kellene importengedélyt adni, hanem azoknak a bejegyzett húsfeldolgozó üzemeknek, amelyek rendelkeznek a megfelelő hűtőkapacitásokkal, kiolvasztási eljárásokkal és a hús eredetének nyomon követéséhez szükséges feltételekkel.
Mekić arra is figyelmeztetett, hogy nem állnak rendelkezésre nyilvánosan hozzáférhető, pontos adatok az importált hús mennyiségéről és a hazai piac szükségleteiről. Bár ezek az adatok megtalálhatók a Vámigazgatóságnál és az Adóhivatalnál, a fogyasztók és a termelők számára nem hozzáférhetők.
A Sertéstenyésztők Egyesületének azon bejelentésével kapcsolatban, hogy az információk hiánya miatt a felső ügyészséghez fordulnak, Mekić hangsúlyozta: tisztázni kell a tavalyi húsimport mennyiségére vonatkozó ellentmondásos adatokat. Egyes információk szerint körülbelül 50 ezer tonna húst hoztak be az országba, más adatok viszont több mint 70 ezer tonnáról szólnak.
Úgy véli, az ellenőrző szervek megállapíthatnák, mennyi húst állítottak elő a hazai vágóhidakon, mennyit importáltak, és milyen mennyiséget szállítottak a kereskedelmi láncoknak.
Ehhez azonban megfelelő számú ellenőrre lenne szükség. Mekić szerint az állategészségügyi, mezőgazdasági és más felügyelőségeknél jelenleg nincs elegendő szakember ahhoz, hogy valamennyi bejegyzett létesítményt ellenőrizzék.
A hazai sertéstenyésztés helyzetének javítása érdekében a professzor az import szigorúbb ellenőrzését, a behozatali engedélyek kiadására vonatkozó egyértelmű feltételeket, valamint a hús biztonságának és minőségének hatékonyabb ellenőrzését szorgalmazza.
Fontosnak tartja továbbá a termelők és a húsfeldolgozó ipar közötti szerződéses termeltetési rendszer újbóli bevezetését.
A Knić környékén megjelent újabb afrikaisertéspestis-esettel kapcsolatban Mekić kijelentette, hogy új fertőzési gócról van szó, ráadásul egy másik térségben, ezért fontos, hogy az illetékes hatóságok időben reagáljanak.

