A Társadalomkutató Iroda (BIRODI) közölte, hogy az október 25-én megtartott választások után csökkent Aleksandar Vučić, a Szerb Haladó Párt (SNS) parlamenti képviselőjének médiamegjelenése. Másrészt az Egyetemista lista (EL) több teret kapott, azonban a szerkesztéspolitikában továbbra is megmaradtak a különbségek.
Közleményében az iroda kifejtette, hogy összehasonlító elemzést végzett hat televízió – a Szerbiai RTV1 (RTS1), a Pink, a Prva, a B92, a Happy és az N1 – központi híradóiban a választások előtt és után Vučićról és az Egyetemista listáról szóló tudósításokról. A megfigyelés két időszakot ölelt fel: október 1-jétől október 24-ig, valamint október 26-tól november 10-ig.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
„Vučić a választások előtt összesen 397,8 perccel szerepelt, ami a két elemzett szereplőnek szentelt műsoridő 79 százalékát tette ki. Az EL 105,6 perccel, azaz 21 százalékkal volt jelen. A választások után Vučić jelenléte 139,1 percet vagy 53,6 százalékot tett ki, míg az EL 120,6 perccel, azaz 46,4 százalékkal szerepelt. Ezzel a két szereplő közötti médiatér-részesedés különbsége 58 százalékpontról 7,2 százalékpontra csökkent” – közölte a BIRODI.
Az iroda hangsúlyozta, hogy „a legfontosabb megállapítás nem csupán a médiatér mennyiségének változása”, hanem annak a módnak a megváltozása, ahogyan a televíziók a politikai szereplőket a választások előtt és után bemutatták. Az RTS-en a választások előtt a Vučićnak szentelt idő 72,4 százaléka volt pozitív hangvételű, míg mindössze 2,5 százaléka volt negatív; ugyanakkor az Egyetemista listának szentelt idő 64,1 százaléka negatív hangvételű volt, és csak 3,1 százaléka pozitív – közölte a BIRODI.
„A választások után kifejezett változás következik be. A Vučić irányába mutató pozitív hangvétel 7 százalékra csökkent, míg a negatív 50 százalékra nőtt. Ezzel szemben az Egyetemista listával szembeni negatív hangvétel 7 százalékra csökkent, a pozitív pedig 35,9 százalékra emelkedett, 57,1 százalékos semleges tudósítás mellett” – tette hozzá a BIRODI.
Megjegyezve, hogy ezek az adatok felvetik a kérdést, miért változtatta meg az RTS viszonylag rövid idő alatt ennyire ugyanazon politikai szereplők bemutatásának módját, a BIRODI rámutatott: az RTS-nek be kellene mutatnia a nyilvánosság előtt azokat a szakmai és szerkesztői szempontokat, amelyek mindkét megfigyelt időszakban vezérelték.
A szervezet közölte, hogy a Pink híradójában „megváltozott a Vučićhoz való viszonyulás”, de az Egyetemista listát továbbra is túlnyomórészt negatívan mutatják be. „A Pinken a választások előtt a Vučićnak szentelt idő 84,7 százaléka volt pozitív hangvételű, míg az Egyetemista listának szentelt idő 82,3 százaléka negatív volt. A választások után a Vučić iránti pozitív hangvétel 10,4 százalékra csökkent, míg a semleges 89,1 százalékra nőtt. Az Egyetemista lista azonban a választások után is túlnyomórészt negatív bemutatásban részesült a pozitív tudósításokhoz képest. A negatív hangvétel 46,1 százalékot tett ki, a pozitív pedig mindössze 4 százalékot” – közölte a BIRODI.
Az N1 televízió a többi elemzett csatornával ellentétben már a választások előtt is lényegesen kisebb arányban tudósított pozitívan Vučićról (5,9 százalék), 44,5 százalékos negatív és 49,6 százalékos semleges hangvétel mellett – közölte a BIRODI.
„A választások után a Vučić irányába mutató negatív hangvétel 37,1 százalékot, a semleges 60,4 százalékot, a pozitív pedig 2,5 százalékot tett ki. Az Egyetemista lista esetében a pozitív hangvétel 24,7 százalékról 40,3 százalékra nőtt, míg a negatív 22,2 százalékról 5,9 százalékra csökkent. Az eredmények az N1 esetében is a hangvétel változására utalnak, de más kiindulási szerkesztői pozícióból, mint azoknál a televízióknál, amelyek a választások előtt kifejezetten pozitívan mutatták be Vučićot” – áll a közleményben.
A Társadalomkutató Iroda kiemelte, hogy Szerbia demokratikus jövője szempontjából az alapvető kérdés nem az, hogy a médiumok oldalt váltanak-e a választások után, hanem az, hogy „felhagynak-e azzal, hogy politikai oldalt képviseljenek”, és elkezdenek-e következetesen a közérdeket szolgálni.

