„Nem készültem arra, hogy a szerb parlament alelnöke legyek” – nyilatkozta Lázár Tibor, az Egyetemista lista képviselője, aki hozzátette, sem neki, sem Beszédes Nagy Andreának és Krizmanics Imrének sem voltak ilyen ambíciói, de az Egyetemista lista szerette volna, ha a szkupstina alelnökei a kisebbségek soraiból kerülnek ki, így elvállalta a megbízást.
A szerb parlament magyar alelnöke, aki a köztársasági képviselői mandátum idejére befagyasztotta munkahelyét a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban és Kollégiumban a VMSZ-szel való viszonyáról, az alakuló ülésen történtekről, az előrehozott önkormányzati választások lehetőségéről, a beázott zentai iskola ügyéről és a felelősségre vonás szükségességéről is beszélt az alelnökké választása után adott interjúban.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
Maratoni, háromnapos ülésre készült? Hideg ételt, meleg italt vitt magával?
– Nem, nem készültünk arra. Az az igazság, hogy mindannyiunk számára teljesen új volt ez az egész. Részt vettünk egy képzésen, szakemberek készítettek fel bennünket arra, hogyan néz ki egy alakuló ülés, hogyan kell viselkedni, miként történik a szavazás, hogyan tárgyaljuk a napirendi pontokat. Erre tudatosan készültünk. Azt is tudtuk, hogy ezek az ülések általában délelőtt tíztől délután hatig tartanak, és a házelnöknek legkésőbb négy óráig jeleznie kell, ha hat óra után is folytatódik az ülés. Az biztos, hogy még akkor is megéhezik az ember, ha csak ül. A mentális munka is sok kalóriát fogyaszt, ez egyébként tudományosan megállapított tény. Amikor pedig szünet volt, akkor is összeült a frakció, belső megbeszélést tartottunk arról, hogyan tervezzük az ülés további részét. Tényleg alig volt időnk enni. Fizikai megpróbáltatás is volt ez a három nap, de mentálisan is megterhelő volt végighallgatni azt a sok mérget, amely Aleksandar Vučićtól, az ellenzék frakcióvezetőjétől érkezett.
Számítottak arra, hogy az ellenzék minden lehetőséget megragad majd, hogy minél tovább húzza az elnök és az alelnökök megválasztását?
– Természetesen, ezzel számoltunk. Pontosan tudtuk, hogy az előterjesztőnek, aki általában a frakcióvezető, korlátlan idő áll rendelkezésére, és bármikor szót kérhet. Élt is ezzel a lehetőséggel, természetesen nagy örömünkre… A vitára egyébként összesen öt óra áll rendelkezésre, amit a parlament összetételének megfelelően, arányosan osztanak el a frakciók között. Ebből az Egyetemista listának nagyjából két és fél órája volt. Előzetesen meghatároztuk, hogy kik fogják méltatni a házelnökjelöltünket, viszont amikor láttuk, hogy az előterjesztő nagyon sportszerűtlenül visszaél a lehetőségével, menet közben változtattunk a terven. Nem használtuk ki a rendelkezésünkre álló teljes két és fél órát, éppen azért, hogy minél előbb eredményre jussunk.
Mikor körvonalazódott, hogy az Egyetemista listáról a parlamentbe bejutott három magyar képviselő egyike a törvényhozás alelnöke lesz?
– Ez még a múlt héten, vagy talán még korábban felmerült. A szabályok értelmében nincs számbeli korlátja annak, hogy hány alelnöke lehet a parlamentnek. Szokás, hogy egy vagy akár több ellenzéki pártnak is felkínálnak alelnöki helyet, attól függően, hogy hány ellenzéki párt jutott be a parlamentbe. Csakhogy itt nincs ellenzék, itt az ellenzék a maffia. Ahogyan azt a kampányban is megígérte az Egyetemista lista, a maffiával nem lesz semmiféle együttműködés. Ha a Haladó Párt alelnöki helyet kapott volna, akkor rögtön megszegtük volna az ígéretünket, úgyhogy ez semmiképpen sem jöhetett szóba. Jó lenne, ha lenne valódi ellenzék. Akár konstruktív, akár nem, hiszen az ellenzék nem mindig konstruktív. Ha lenne valódi ellenzék, akkor nyilvánvalóan az lenne a sportszerű, úriemberhez méltó eljárás, hogy alelnöki tisztséget kapjon. Itt azonban nem ez a helyzet. Ekkor merült fel az ötlet, hogy az Egyetemista listán szereplő kisebbségi képviselők is kapjanak alelnöki tisztséget.
Hogyan esett önre a választás a három magyar képviselő közül?
– Mindannyian nagyon távol állunk attól, hogy ilyen funkciókért versengjünk. Mondhatom, hogy egy kicsit beáldoztam magam, ugyanis egyáltalán nem voltak ilyen ambícióim. Remélem, hogy idővel esetleg még cserélünk is. Erről egyébként már beszélgettünk, de csak kötetlen formában.
Milyen konkrét feladatokkal és hatáskörrel jár az alelnöki tisztség?
– Az alelnöknek nincs olyan sok feladata, a házelnöknek viszont annál több. Ha nincs köztársasági elnök, akkor ideiglenesen ő látja el az államfői feladatokat is, mint ahogyan most is. Az alelnöki tisztségnek inkább protokolláris, szimbolikus jelentősége van. Ez is egy gesztus az Egyetemista lista részéről. A kampány során is gyakorolták ezeket a pozitív gesztusokat a kisebbségek felé, és ez most is folytatódik. Van szlovák, van szandzsáki muszlim, és személyemben magyar alelnöke is a parlamentnek. A feladatunk elsősorban az, hogy segítsük a házelnököt az ülések levezetésében.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke szorgalmazta, hogy a kisebbségi pártok is kapjanak alelnöki tisztséget. Ez végül miért nem valósult meg?
– Ugyanazért, amiért a haladók sem kaptak alelnöki pozíciót. Az Egyetemista lista azt ígérte, hogy nem fog együttműködni a maffiával. Ezek a pártok kompromittálták magukat azzal, hogy részévé váltak annak, amit én Szerb Haladó Párt nevű maffiának nevezek. Helyi szinten továbbra is koalícióban vannak a haladókkal. Ha ezeknek a pártoknak alelnöki helyet adtunk volna, az gyakorlatilag ugyanaz lett volna, mintha a haladóknak adtuk volna. Ezek a pártok tulajdonképpen a Haladó Párt egyfajta leányvállalatai.
Pásztor Bálint egyik felszólalásában Beszédes Nagy Andreát és önt is név szerint említette, és elfogadhatatlannak nevezte, hogy nem kívánnak együttműködni a VMSZ-szel. A házszabály értelmében azonnal reagálhattak volna az elhangzottakra, ezt azonban nem tették meg. Mi volt ennek az oka?
– Ami a replikát illeti, nagyon sok hozzászólástól és viszontválasztól elálltunk, hogy minél hamarabb eljussunk a szavazásig. Nagyon sok mindenre reagálhattunk volna, de nem tettük, hogy minél előbb leteljen az ellenzék rendelkezésére álló idő.
A VMSZ elnöke később a Szabad Magyar Szó Facebook-oldalán hozzászólásban közölte, hogy akár a folyosón is egyeztethetnek. Lesz folyosói Lázár–Pásztor-egyeztetés?
– Igazából nem látom a VMSZ, vagy legalábbis Pásztor Bálint részéről a világos állásfoglalást. Emlékszem arra, hogy amikor az egyetemista mozgalom megjelent, akkor folyamatosan negatív kritikával illette. Először azt mondta, hogy ezek a fiatalok nem tudják, mit csinálnak, fogalmuk sincs semmiről, anarchisták, nagyon radikális, szélsőséges nézeteket vallanak. A későbbiekben, amikor már kiírták a választásokat, az utóbbi húsz év legnagyobb átveréséről beszélt. Nem tudom igazából, hogy mi az álláspontja. Most vannak magyar képviselők is az Egyetemista listán, de teljesen mindegy, hogy bennünket vagy a többi 137 képviselőt szólítja meg, ugyanezt a választ fogja kapni. Nem hiszem, hogy az Egyetemista lista magyar képviselői ilyen szempontból bármiben is különböznének a többiektől. Nemcsak a mi szánkból hangzottak el ezek a dolgok, Jovo Bakić is ugyanezt mondta a felszólalásában, őt is megnevezhette volna. Nem látom igazából, hogy a VMSZ mit szeretne. Egyszer nagyon végletes kritikákat hallunk tőlük az egyetemistákkal szemben, aztán hiányolják az együttműködést. Jó lenne, ha Pásztor Bálint legalább saját maga számára meghatározná, hogyan is viszonyul ehhez az egészhez.
Pásztor Bálint kezdeményezte a házszabály módosítását annak érdekében, hogy a kisebbségi pártok már három képviselővel is frakciót alakíthassanak. Ön támogatná ezt a módosítást? Született már állásfoglalás erről az Egyetemista listán belül?
– Ezzel még nem foglalkoztunk különösebben. Kisebbségi listáról, ha nem tévedek, hét képviselő jutott be a parlamentbe, és hét képviselő már megalakíthat egy frakciót. Ha ezek a képviselők meg tudnak állapodni egymással, akkor nincs is szükség a házszabály módosítására.
Az önkormányzatokban továbbra is a köztársasági szinten ellenzékbe került Szerb Haladó Párt és koalíciós partnerei vannak hatalmon. Szóba került már az Egyetemista lista berkein belül az előrehozott önkormányzati és tartományi választások lehetősége?
– Az első ötletek, puhatolózások általában a plénumok keretében történnek. Most egyelőre a parlament megalakulásával, a kormányalakítással és az elnökválasztással kell foglalkoznunk. Vannak olyan kérdések, amelyeket mindenképpen meg kell oldanunk, mert konkrét határidők állnak rendelkezésünkre. Ami a helyhatósági választásokat illeti, ott nincs olyan határidő, amely sürgetné az Egyetemista listát. De egy kicsit sem lenne meglepő, ha a jelenlegi önkormányzati összetétellel nem várnánk meg 2028-at.
Közeleg az év vége, Szerbiának azonban még nincs elfogadott költségvetése 2027-re. Lát esélyt arra, hogy még az idén megalakuljon az új kormány, és elkészítse a saját költségvetési tervezetét, vagy inkább arra számíthatunk, hogy az ország ideiglenes finanszírozással kezdi a következő évet?
– Mindkét forgatókönyv teljesen elképzelhető. Ha a kormány nem készíti el a költségvetési tervezetet, akkor lehetőség van az ideiglenes finanszírozásra, a költségvetést pedig menet közben is el lehet fogadni.
A felesége, Lázár-Szűcs Anikó a Vajdasági Magyar Újrakezdés (VMÚ) listáján jutott be a Magyar Nemzeti Tanácsba. A VMÚ korábban arra szólította fel a vajdasági magyarokat, hogy az Egyetemista listára szavazzanak, az egyetemisták viszont a nemzeti tanácsi választások előtt közölték, hogy egyik lista mögé sem állnak be. El tudja képzelni, hogy egy önkormányzati választáson az Egyetemista lista és a VMÚ képviselői közösen induljanak? Vannak már erre utaló jelek?
– A nemzeti tanácsi választásokkal kapcsolatban mi annyira a Magyar Nemzeti Tanács megválasztásával foglalkozunk, hogy szinte észre sem vesszük: ugyanazon a napon még 22 másik nemzeti tanács tagjait is megválasztották. Nagyon nehéz lett volna az egyetemistáknak mind a 23 nemzeti tanácsi választás esetében kiválasztani azt a formációt, amely mellé oda tudnak állni. Volt olyan kisebbség is, amelynél egyetlen lista indult. Nagyon kellemetlen lett volna, ha az egyik kisebbségnél támogatnak egy listát, a másiknál pedig nem. Ennek nem lett volna jó üzenete. Szerintem a legjobb és leglogikusabb döntést hozták meg azzal, hogy teljes egészében a kisebbségekre bízták, saját berkeiken belül döntsék el, kik kerüljenek be a nemzeti tanácsukba. Helyi szinten abból lehet kiindulni, hogy már voltak olyan önkormányzati választások, amelyeken az egyetemistáknak volt listájuk. Itt hozzánk legközelebb márciusban, Kúlán is volt olyan lista, amelyről az egyetemisták azt mondták, hogy támogatni tudják. Ezekből a példákból indulhatunk ki. Ha voltak ilyen precedensek, akkor elképzelhető, hogy ez a gyakorlat folytatódik majd akkor is, amikor az egész országban önkormányzati választásokat tartanak.
A zentai Stevan Sremac Általános Iskolában a tetőcsere balul sült el, az épület napokon keresztül beázott, így használhatatlanná vált. Köztársasági képviselőként milyen mozgástere van egy ilyen ügyben? Milyen köveket tud megmozgatni ahhoz, hogy a diákok egy felújított oktatási intézménybe térhessenek vissza?
– Sajnos folyamatosan látjuk a különböző felvételeket arról, hogy beszakadnak a mennyezetek, tönkremennek a haladók által nemrég felújított épületek. Ez a tendencia sajnos Zentát sem kímélte meg. Szerbiában a köztársasági képviselők mandátuma nem kötődik egy adott településhez vagy választókerülethez. Ha valaki követte a magyarországi választásokat, akkor láthatta, hogy ott vannak egyéni választókerületek, amelyekben a polgárok az adott körzet jelöltjeire szavazhatnak. Ott jogosan merül fel az az elvárás, hogy a parlamentbe bejutott képviselő lobbizzon a saját választókerülete érdekében, segítse azt. Nálunk nem ez a helyzet. Átnéztem, hogy milyen feladatai és lehetőségei vannak egy köztársasági képviselőnek, de nincs olyan hivatalos eljárás, amelynek keretében ezt az ügyet végig tudnám vinni. Pedig ha valaki nekem szegezné a kérdést, hogy mi lenne az első dolog, amiben segíteni szeretnék, akkor gondolkodás nélkül ezt nevezném meg. Sajnos nem tudok ilyesmit megígérni, inkább informális módon lehet befolyásom az ügyre. Azt viszont ki fogom használni, mert ez tényleg hatalmas probléma. Egy képviselő egyébként nem végezheti el mások helyett azt a munkát, amelynek elvégzése az ő feladatuk lenne. Van egy iskolaigazgató, van egy városvezetés, azon belül is egy oktatási tanácsos, akiknek ezzel kellene foglalkozniuk. Én köztársasági képviselőként nem ülhetek be az igazgatónő irodájába, az íróasztala mögé, és a városvezetésbe sem ülhetek be, hogy helyettük elvégezzem azt, amit elmulasztottak. De mindenképpen észben tartom ezt az ügyet, és ahol lehetőségem lesz rá, ott elmondom és hangsúlyozom, mert az, amit itt csináltak, katasztrofális helyzetet eredményezett.
Ha a mandátuma végén ismét leülünk beszélgetni, minek kellene addig történnie ahhoz, hogy ön sikeresnek értékelje parlamenti tevékenységét?
– Nagyon jó lenne, ha azok az emberek, akik tizennégy éven keresztül mérgeztek bennünket, hatalmas anyagi károkat okoztak az országnak és még nagyobb szellemi károkat a társadalomnak, többé nem lennének részei a közéletnek. Valószínű, hogy közülük sokan szabadságvesztésre számíthatnak. Ha az új kormány olyan független intézmények kialakítását teszi lehetővé, amelyek szabadon és szakmai alapon működhetnek, és ezek az intézmények törvényesen eredményesek lesznek, akkor azt hiszem, a társadalom is meg fog könnyebbülni, meg fog nyugodni. Ez nem bosszúállás, ez tényleg csak a törvények betartása. Nem szabad megtörténnie annak, hogy ilyen hatalmas pusztításnak ne legyenek következményei. Ennek a pusztításnak a koronaékszere volt az újvidéki tragédia. Eltelt két év, és még mindig nincs felelősségre vonás. Ha tizenhat ember halálának semmiféle következménye nincs, akkor ez a társadalom tényleg pusztulásra van ítélve. Ennek nem szabad megtörténnie.
Lázár Tibor: Igazából nem látom a VMSZ, vagy legalábbis Pásztor Bálint részéről a világos állásfoglalást (Fotó: Mina Delić)

