Bár Szerbiában megfelelő a pelletellátás, és a kereslet hétről hétre csökken, az árak továbbra is magasak. Egy tonna pellet jelenleg 42 és 48 ezer dinár közötti összegbe kerül. Branko Glavonjić, a Belgrádi Erdészeti Kar professzora szerint két fő oka van annak, hogy a felhalmozódó készletek ellenére sem csökkennek az árak.

A szerbiai pelletpiacon már egy éve nem nyugszik meg a helyzet, és aggodalomra adnak okot azok a bejelentések is, amelyek további drágulást helyeznek kilátásba.

Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!

Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal

Branko Glavonjić a Szerbiai RTV-nek nyilatkozva elmondta, hogy a pelletellátás megfelelő, miközben a kereslet folyamatosan csökken. Az árak azonban továbbra is magasak, a kereskedésekben egy tonna pelletért 42–48 ezer dinárt kérnek.

A szakember szerint két alapvető oka van annak, hogy a pellet nem lesz olcsóbb. Az egyik, hogy a hazai gyártók nincsenek pénzügyi nyomás alatt, mivel az elmúlt egy évben rendkívül jó eredményeket értek el, és elegendő pénzügyi tartalékot halmoztak fel a termelés finanszírozására.

A másik ok, hogy a kereskedők jelentős készletekkel rendelkeznek, amelyeket továbbra is magas áron próbálnak értékesíteni, hogy elkerüljék a veszteségeket.

Glavonjić ugyanakkor elutasította azokat a híreszteléseket, amelyek szerint a pellet tonnánkénti ára akár 55–60 ezer dinárra is emelkedhet. Úgy fogalmazott, ezek puszta spekulációk.

A professzor szerint a korábbi drágulás egyik kiváltó oka a villamos energia árának tavalyi emelése, valamint a legdrágább, úgynevezett piros fogyasztási zónába való belépés küszöbének csökkentése volt. Emiatt számos háztartás az elektromos fűtésről pelletfűtésre állt át.

„Ez növelte a keresletet, a kereslet pedig felhajtotta az árakat. Ez a legjobb példa arra, hogyan befolyásolja az egyik energiahordozó piaca a többi energiahordozó piacát” – magyarázta Glavonjić.

Nincs monopólium, a beszerzési rendszerrel van gond

A szakember hangsúlyozta, hogy a pelletpiacon nincs monopolhelyzet, hiszen több mint száz gyártó, kereskedő és importőr működik Szerbiában. A legnagyobb gyár piaci részesedése is mindössze 11–15 százalék között mozog. A probléma szerinte inkább a beszerzési rendszerben keresendő.

Az alkalmi pelletkereskedők, például a mezőgazdasági szaküzletek és az építőanyag-kereskedések ugyanis lényegesen magasabb áron szerzik be a pelletet, mint a nagyobb tüzelőanyag-kereskedések.

Glavonjić arról is beszámolt, hogy a faalapú tüzelőanyagokra vonatkozó szabályzat 14 hónappal ezelőtti bevezetése óta, november 20-áig összesen 57 hazai és 16 külföldi pelletgyártó szerezte meg a szükséges tanúsítványt.

A következő hetekben már csökkenhetnek az árak

A professzor szerint amennyiben a következő hónapokban nem történik jelentősebb változás a többi energiahordozó piacán, hamarosan a pellet árának csökkentése is napirendre kerülhet a hazai gyártóknál és kereskedőknél.

„Biztos vagyok abban, hogy ha a következő hónapokban nem következik be jelentősebb változás a többi energiahordozó piacán, akkor a pellet árának csökkentése hamarosan napirendre kerül a hazai gyártóknál és kereskedőknél. Vagyis a következő hetekben már számíthatunk ilyesmire” – mondta Branko Glavonjić.