Egészen pontosan: 650 eurót és 6000 dinárt tett ki a zsákmány, amit a napokban szereztek a Csantavéren működő betörők. És ehhez csak egyetlenegy házat kellett kirabolniuk.
Ezúttal a falu Dózsa telep nevű részében szemeltek ki maguknak egy családi házat, a 4. utcában, annak is a legvégén, a falu szélén, épp csak egy hajításnyira a szántóföldektől.
Amikor az eset történt, ketten tartózkodtak a lakásban, az édesapa, Szabó Ferenc és a lánya, aki Németországból hazatérve a szülői házban vendégeskedett. Mindkettejük számára emlékezetes marad az az éjszaka.
Végiglopják Csantavért – Megszokjuk, mint Örzse a Lajost?
Úgy látszik, valóban nincsen, aki nyakon csípje és megállítsa a csantavérieket évek óta rettegésben tartó bűnbandát, mivel naponta azt halljuk, hogy a betöréses próbálkozások, a fosztogatásos tolvajlások megújult erővel zajlanak. Talán már olyan utcája sincs a falunak, amelyben ne garázdálkodtak volna az örök ismeretlen elkövetők.
– A lányom dohányzik, ezért minden este nyitva hagyta a bejárati ajtó melletti kisebb ablakot – mondta Szabó Ferenc. – Nem gondoltunk semmi rosszra, eszünk ágában sem volt az, hogy esetleg hozzánk is betörhetnek. Tőlünk nem messzire volt régebben az egyik cigánytelep, de soha semmit nem loptak el. Most viszont az éjszakai tolvajok kihasználták az alkalmat, bejöttek az udvarba, kettévágták a nyitott ablak szúnyoghálóját, a résen benyúltak és belülről, a benne lévő kulccsal kizárták az ajtót. Azt feltételezzük, hogy miután megrongálták a szúnyoghálót, valamilyen kábító permetet befújtak, mert mindketten rosszul éreztük magunkat, szédültünk, fájt a fejünk, és ugyanazt a kellemetlen szagot éreztük. Ugyanígy a két kutyánkat is elkábították, csak estefelé tértek magukhoz, akkor kezdtek ugatni. Miután mindenkit „hatástalanítottak”, nyugodtan keresgélhettek a lakásban. Meg is lett az eredménye, 650 eurót szedtek össze, az mind a lányom pénze volt, nekem akkor 6000 dinárom volt, azt is megtalálták, és elvitték. Semmi mást, csak a pénzt. Engem nagyon felháborított az eset. Szörnyű dolgok történnek mostanában a falunkban, rengeteg a betörés, a lopás, és senki nem tesz semmit, hogy az ilyen eseteket megakadályozzuk.
A másik eset a Csikéria utcában történt. Az egyedül élő idősebb nő otthonába a spájz ablakán át jutott be a nem várt éjszakai látogató. Átment az előszobán és azon a kisszobán, amelyben az asszony aludt, és így bejutott a nagyszobába, ahol nyilván pénz után kutatott. Erről árulkodott a félig nyitva hagyott szekrényajtó.
Az idős asszony elmondta: – Ezerhatszáz dinárral távozott, ennyit sikerült ellopnia, és magával vitte a gyógyszerdobozok mellé kitett zseblámpámat is. Ahogy mesélem a történteket, most is beleborzongok: amíg én aludtam, valaki bejött a házamba és itt járkált az ágyam körül. Nem tudom, mi történt volna, ha felébredek és megzavarom a kutakodásban. Talán rám támad, vagy szörnyethalok ijedtemben. Azóta képtelen vagyok lenyugodni, éjjel nem merek elaludni. Mióta hallottam, hogy a szomszédba is be akartak menni az ablakon keresztül, csak nem sikerült a tervük, azóta még jobban félek. Mikor lesz már ennek a sok lopásnak, betörésnek vége? Sosem?
Most csak pénzre meg ékszerre vadásztak
Csantavéren, a falu szélén, az egykori Csontos (most Gornja) utca legvégén lakik a fiatal Bicskei házaspár egy kisgyermekkel. Klaudia egy helyi üzletben dolgozik, Attila pedig kamionsofőr az ismert Gebi cégnél. Hozzájuk pénteken törtek be, méghozzá világos nappal. Az esetet a férj mesélte el:
– A feleségem éppen délutános volt a boltban, én meg, mivel gyakran megyek útra, sosem tudom pontosan kiszámítani, hogy mikor érek haza, tehát épp senki sem tartózkodott a házban. Amikor valamivel 6 óra után megjöttem, és a megszokott módon a bejárati ajtó zárjába akartam illeszteni a kulcsot, akkor vettem észre, hogy már nyitva van. Kifeszítették és az egyik üveget betörték. Ha nincsen a megrongált ajtó, és úgy lépek be a lakásba, valószínűleg azonnal fel sem tűnik, hogy járt valaki bent. Betörésnek nem volt semmi nyoma, nem forgatták fel a bútort, nem ürítették ki a szekrényeket, csak később fedeztük fel, hogy a hálószobában két fiókot nem csuktak be teljesen, és hogy a fürdőszobában nem úgy áll pár holmi, ahogy mi hagytuk.
Csantavéren eltűnt négy hold napraforgó
Csak tovább árnyalja a falu nem létező közbiztonságáról alkotott képet az a két eset, amely a héten történt Csantavéren: egy meghiúsult betörési kísérlet és egy nagy értékben elkövetett szántóföldi lopás. A Május 1-je utcában lakó Utasi házaspár házába akartak behatolni a betörők, a tervük azonban nem sikerült.
Még sötétedés előtt történt – a szomszédok nem láttak ismeretleneket a ház körül ólálkodni, nem hallottak semmit?
– Errefelé nincs nagy forgalom. Kérdeztem egyiket is, másikat is, de nem észleltek semmi gyanúsat. Azt meg, hogy mikor nem tartózkodunk itthon, nem nehéz megállapítani, Klaudiát láthatják mindennap a boltban, én meg csak akkor vagyok itthon, ha a kocsim kint áll a ház előtt.
Gondolom, korábban már terepszemlét tartottak, most meg volt idejük körbejárni a lakást, nem siettek túlságosan.
– Az elkövetők kizárólag csak pénzre és ékszerre vadásztak, ez biztos, mert semmi más nem tűnt el. Pedig már az előszobában is láthattak értékes lábbelit, volt közöttük új is, mégsem bántották. Az én horgászfelszerelésemhez sem nyúltak hozzá, mobiltelefonra sem volt szükségük, a szerszámok (fúró, körcsiszoló), a hosszabbító kábel, mind-mind érintetlen volt.
Mit vittek el?
– Egy arany karláncot és egy pár arany fülbevalót, azokat a feleségem a fürdőszobában tartotta, meg a konyhaszekrényből eltűnt 50 horvát kuna, ami egy régi pénztárcában volt benne. Mivel mostanában nem lesz utam Horvátországba, ezért csak bedobtam a fiókba. Semmi más nem hiányzik, vagy legalábbis eddig nem vettük észre. Nagyobb összeget nem tartunk itthon, amennyire szükségünk van, azt mindig magunkkal visszük.
Kutya nincs a portán?
– Van, három is, nem aprócska szobakutyák, hanem jó termetesek. Most egy kicsit csalódtam bennük, nem védték meg a házat.
Vagy hiába ugattak szegények, ha nem hallotta meg senki.
– Meglehet. Korábban már egy rottweiler kutyámat megmérgezték. Akkor italokat loptak el a házból, 10 liter töményet meg néhány üveg bort. Dühös voltam, nem is az ellopott érték miatt, hanem mert bevertek egy ablakot. Akkor nem jöttek ki a rendőrök, azt mondták, nincs üzemanyaguk. Ez volt az első betörés. A másodiknál szintén beütötték az ablaküveget, és elvittek mindent, amiben toll volt, meg csodával határos módon a bútor alól kihúzták a szőnyeget. Akkor azért nem jött ki senki a rendőrállomásról, mert az ügyeletes egyedül volt és nem hagyhatta el a helyét. Most meg már nem is értesítettem őket, nem láttam értelmét.
Szabó Angéla (forrás: bozokiantal.blogspot.com)
