Minden, amire számíthat,
felidézi a szem s fül, és máris
falra mászik az obsitos törpe,
istenek s macskák képe,
a lázadó ösztön, menekül a reménytelenségbe,
mert
minden, amire számíthat,
embere volt, szép,
s hazudott, ugyanúgy
híve,
a patkány igazabb szerető,
vele osztja szorongását
s bolond miután már
mindent elmondott és
tisztán vet meg, –
patkánynak is csak egér.