Kongresszust tart szombaton Budapesten az MSZP, amelyen a párt EP-listájáról döntöttek a résztvevők.
Az EP-lista elfogadását megelőzően három beszédet is hallhattak a kongresszus résztvevői: felszólalt Tóth Bertalan, a szocialisták elnöke, Karácsony Gergely, a Párbeszéd elnöke és Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke.
Tóth Bertalan beszédében tételesen kitért arra a fideszes vádra, amely szerint azzal, hogy az MSZP közeledik a Jobbikhoz, egyúttal az egykor magát nemzeti radikálisnak tartó párt szélsőjobboldali retorikáját is elfogadja. Tóth ezzel szemben azt mondta, hogy a kormány nyíltan antiszemita propagandával szít gyűlöletet, s hogy Orbán Viktor „posztfasiszta” rendszert épít.
Tóth szerint a Fidesznek azért jó a nemzetállamok Európája, mert így kevesebb szabályt kell betartania, az MSZP ezzel szemben Európa egységéért, a jólétért és a biztonságért fog küzdeni. „Nekik csak a haszon kell, a rengeteg pénz Európából, amit ellophatnak” – jelentette ki.
A szocialista politikus több közös uniós szabályt szorgalmazott, olyanokat, amelyek megvédik az európai, köztük a magyar dolgozókat a tőke kizsákmányolásától. Szorgalmazta a közös uniós nyugdíjminimum bevezetését is.
„Itt az ideje, hogy az európai közösség végre az emberekről szóljon” – fogalmazott, közös ügyként meghatározva az európai színvonalú egészségügyet, oktatást, jövedelmi viszonyokat.
„Haza. Szeretet. Európa” – idézte Tóth Bertalan pártja EP-listájának mottóját, amiről azt mondta, ez a három szó határozza meg leginkább értékrendjüket. Az MSZP elnöke szerint a kormánynak ezzel szemben arról van papírja, hogy a közös értékekkel szemben politizál, listákat készít a szabad gondolkodókról, antiszemita propagandával gyűlöletet szít, történelmet hamisít. A Fidesz posztkommunistázik, miközben állampártot és egy posztfasiszta rendszert épít – tette hozzá.
Tóth Bertalan az ellenzéki egységet szorgalmazva közölte, csak úgy lehet visszaadni a magyarok demokratikus hitét, ha egységben lépnek fel. A változáshoz minden változást akaró polgár – legyen az szocialista, liberális, vagy konzervatív – akaratára szükség van – hangoztatta.
Hangsúlyozta, mindent meg kell tenni azért, hogy a májusi EP- és az őszi önkormányzati választáson közösen lépjenek fel a hatalommal szemben. Elmondta, az együttműködés során a baloldali értékeket nem kell feladni, azokat karakteresebben kell képviselni.
Karácsony Gergely beszédében ugyancsak utalt az antiszemitizmus vádjára, mondván, őt magát Orbán egyik nap „leantiszemitázta”, másnap viszont Budapest főpolgármestere azzal vádolta, hogy „szélsőségesen liberális”.
Karácsony úgy fogalmazott, az EU válságban van, de ahogy eddig, úgy most is ki tud jönni ebből a gödörből a további egységesülés útján haladva. Az EP-választás egyik nagy tétje, hogy az Európai Unió vagy szociális lesz, vagy nem lesz – fogalmazott, hozzátéve, a szociális feszültségek feloldása nélkül az „Orbán Viktorhoz hasonló senkiházik tönkre fogják tenni ezt a közösséget”. Meglátása szerint az Európai Unió nem lehet csak a tőke uniója, az emberek uniójává is kell váljon, amihez szociális unióra van szükség.
Karácsony Gergely egy új javaslatot is ismertetett, miként kellene szankcionálni a jogállamiság területein rosszul teljesítő tagállamokat. Szerinte azokban az esetekben, amikor egy kormány átláthatatlanul, korruptan költi az uniós forrásokat, akkor a támogatásokat közvetlenül azokhoz a településekhez, közösségekhez kell eljuttatni, amelyek kiállják a jogállamiság próbáját és valóban az emberek javát szolgálják.
A Párbeszéd társelnöke kitért arra is, egy olyan progresszív politika alapjait akarják letenni, amely minden gondolatát megosztja az emberekkel. „A hatalom embereit csak az emberek hatalmával tudjuk leváltani” – fogalmazott.
Frans Timmermans, az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje, az Európai Bizottság alelnöke beszédében azt mondta: az a legfontosabb, hogy a szocialisták ne tévesszék szem elől a jövőről álmodozó fiatalokat és védjék meg őket az esetleges támadásoktól. Név szerint kitért Nagy Blanka gimnazistára, aki szitkozódva beszélt Magyarország vezetőitől, s akit ezt követően ugyanilyen, vagy még alpáribb szavakkal operálva bírált a kormánypárti sajtó.
Timmermans azt mondta, hogy nagyon káros, ha valaki ellenségként tekint az ellenzékére, és ő például szívesen leülne Orbánnal ütköztetni az álláspontjukat. Azt is kijelentette: követelni kell az akadémiai szabadságot, a civilek szabadságát, a sajtó szabadságot és a bírók függetlenségét.
Timmermans a szélsőjobbos közeledés vádjával kapcsolatban leszögezte: ha ő lesz az Európai Bizottság elnöke, soha nem kötnek szövetséget a szélsőjobboldallal.
Borítókép: Frans Timmermans, az Európai Szocialisták Pártjának csúcsjelöltje, az Európai Bizottság alelnöke beszédet mond az MSZP kongresszusán, ahol a párt európai parlamenti (EP-) listájáról és választási programjáról döntenek a Villányi úti Konferenciaközpontban 2019. február 16-án. MTI/Mónus Márton
