A címben foglaltakat eddig is sokan tudni vélték. Donald Trump 25 hónapos elnöklése alatt több mint 8000 (nyolcezer!) dokumentált és ellenőrzött hazugság hagyta el államfőhöz nem méltó (módon a) száját. Fanatikus hívei azonban mindent képesek „megmagyarázni” vagy ignorálni, az utóbbiaktól rettegésben élő párttársai pedig mélyen a homokba dugják a fejüket, nehogy rájuk támadjon a politikai csőcselék. A mindenben kételkedő „kívülállók” – akik miatt hatalomra kerülhetnek (és kirívó esetben akár újra- meg újra megválaszthatók a gátlástalan politikusok) – egyszerűen el sem hiszik, hogy ilyen szintű szellemi-lelki-politikai-üzleti garázdaság létezhet – vagy éppen azt képzelik, hogy csak az ilyen durva jellem képes megzabolázni az „ellenséges elemeket”.
Ami azonban szerdán, február 27-én történt az USA Képviselőházának Ellenőrző és Reformbizottsága előtt, arra nem volt példa az amerikai politika történetében. Eskü alatt festette le volt gazdájának valódi jellemét Michael Cohen, a Donald Trump mint üzletember mellett, annak 2016-os megválasztásáig tíz éven át működő vezérigazgató-helyettese, személyes ügyvédje, irodaszomszédja, barátja és „fixere”. (Az utóbbi szó nem a régi filmelőhívásban használt vegyszert jelenti, hanem azt a keresztapa-segédet, aki egy maffia fejének piszkos ügyeit intézi a háttérben.) Vagyis olyasvalaki, aki legjobban ismerheti a Főnök jellemét és üzelmeit.
A háttér millió részletét kellene ismer(tet)ni ahhoz, hogy a meghallgatásról készülő „semleges tudósítás” érthető és értelmes legyen. Ennek hiányában és helyett viszont a pillanat hangulatára és logikus következményeire szorítkozhatunk. Néhány alapvetésre azonban mégis szükség van.
Michael Cohen a milliárdos legszűkebb belső köréhez tartozott egészen az utóbbi elnökké választásáig. Számos közös jelenésük volt a kampány során, Trump mindig a legjobbakat mondta róla. Valamilyen okból azonban nem vette maga mellé a Fehér Házba, és ez nyilván megviselte az ügyvéd lelkét, noha még 2017 januárja után is mondott olyanokat, hogy ő a végtelenségig lojális marad az elnökhöz, akár „golyót is vállalna érte”. Lehet, hogy ez költői túlzás volt, ám Cohen többször is tanúskodott – mint utólag kiderült, hamisan – az elnök védelmében.
Amikor azonban jó egy évvel ezelőtt kirobbant a botrány Trump és egy pornószínésznő, illetve Trump és egy Playboy-nyuszi kapcsolatáról (az utóbbi idején Melania terhes volt Trump harmadik fiával), Cohenre vetődött a gyanú, hogy a 2016-os választások előtti hetekben 135 ezer dollárral vesztegette meg Stormy Danielst, hogy hallgasson az elnök farkáról. Tekintve, hogy a választások anyagi befolyásolása (sőt annak kísérlete) szigorúan bűncselekménynek számít, a különleges ügyész célba vette Cohent, tavaly tavasszal házkutatást tartottak nála, aminek következtében sok-sok csalásra derült fény – és Cohen vallani kezdett. Decemberben végül három évre ítélték adócsalás és kongresszusi, vizsgálati, valamint bankhitelkérvényben tett hazugságok miatt: azért csak annyira, mert bőségesen kitálalt a nyomozóknak volt gazdája piszkos elméjéről és üzelmeiről.
Ezt adta elő most először nyilvánosan Michael Cohen a Kongresszusban. Méghozzá két zártajtós meghallgatás közé „csomagolva”, mert kedden és ma viszont titkos meghallgatáson beszélhet olyan ügyekről, amelyeket még a „kibeszélős” amerikai politika is inkább bizalmasan kezel. Ha tehát a nyilvános részen is éppen elég terhelő bizonyítékokat mutatott be és rettenetes képet festett az elnökről, akkor sejthető, hogy a „zártkörűkön” még keményebb ügyekről esik szó.
Röviden összefoglalva Cohen öt kérdésben nyújtott először nyilvános és átfogó terhelő bizonyítékot, illetve tett eskü alatt ilyen értelmű vallomást Donald Trump tetteiről:
- Trump tudott a 2016. júniusi New York-i találkozóról, amelyen fia és veje Putyin ügynökeit fogadta, akik „piszkos dolgokat” ígértek feltárni Hillary Clintonról, Trump választási ellenfeléről – Trump korábban mindezt nyilvánosan tagadta. Még elnökjelöltként Trump kommunikált azzal a nemrég letartóztatott Roger Stone nevű hétpróbás gazemberrel, aki kapcsolatban állt Julian Assange WikiLeaks-alapítóval, akinek az utóbbi bejelentette az orosz titkosszolgálatok által ellopott Hillary-emailek közzétételét. Trump és emberei mindmáig tagadják ezt is.
- Trump nem hitt a győzelemben, egész jelöltségét saját személyes megabrandjének további fényesítésére és gazdagítására szánta. Ezért a választási kampány alatt is aktívan próbálkozott egy moszkvai felhőkarcoló projektjével amit az elnök emberei mindmáig eskü alatt tagadtak. A moszkvai Trump-torony több száz millió dolláros hasznot hozott volna, aminek engedélyeztetéséhez ötvenmilliós tetőlakást kínált Putyinnak ajándékozni.
- A Trump-cég nem világméretű korporációként működött, hanem egy maroknyi bennfentesen – az elnök két felnőtt fián, nagyobbik lányán és annak férjén, egy főkönyvelőn (aki immunitást élvezve együttműködik a nyomozókkal), egy bizalmas testőr-mindenesen és Cohenen mint vezérigazgató-helyettes jogászon – keresztül. Trump sokkal kisebb léptékben üzletelt, mint azt eddig állította. Ez ugyan önmagában véve nem bűn vagy bűntény, de közvetlenül összefügg a csalások egész sorozatával.
- Trump feltételezett bűntettei nemcsak megválasztása előtt történtek, hanem a Fehér Házban is, ahol aláírt legalább egy csekket Cohen számára (a csekk másolatát be is mutatták), amivel visszafizette Cohennek a pornószínésznőnek juttatott hallgatási díjat. Ez bűnténynek számít Amerikában.
- Trump a Fehér Házban tett utolsó Cohen-látogatáskor is egyértelművé tette volt ügyvédje számára, hogy hazudnia kell a tavalyi kongresszusi meghallgatáson: „Csak semmi Oroszország, semmi moszkvai toronyház, semmi összejátszás” – ismételgette Trump a mantrát. Ezt ugyan nem konkrét utasításba foglalta az elnök, mesélte Cohen, hiszen a Trump-világ bennfentesei mindig pontosan tudták, mit vár el a Gazda (Közép-Európából is ismerős koncepció…). Aki aszerint cselekedett, annak mindene megvolt, aki viszont nem, azt azonnal ejtették és ellehetetlenítették.
Cohen elismeri fausti alkuját volt gazdájával, és e heti vallomása éppen azért szavahihető, mert egy egész sor más kérdésben viszont nem volt hajlandó alaptalanul vádolni az elnököt. Többek között kijelentette, hogy nem tud az állítólagos moszkvai kompromittáló szexvideóról, sőt nem is hiszi, hogy van ilyen. Azt sem hiszi, hogy Trump valaha is megütötte volna Melaniát, vagy hogy bárkit személyesen fenyegetett. Mindig mások intézték a piszkos ügyeit.
„Amikor Trump a választási kampányban azt mondta, hogy akár lelőhetne valakit az Ötödik sugárúton, és hívei mégis követnék őt, akkor azt komolyan is gondolta – szögezte le Cohen. – Önök nem ismerik Trump urat. Én igen.”
A meghallgatás rendkívül feszült légkörben folyt, mert a bizottság republikánus tagjainak többsége mindent megtett azért, hogy Cohent – korábbi hazugságai alapján – elhiteltelenítse. Az egy nappal korábban ügyvédi engedélyét is elveszítő jogász azonban számtalanszor megismételte, hogy súlyos hibákat vétett, hogy a Trumppal kötött alkuval eladta a lelkét az ördögnek, de hogy mindezt megbánta, vállalja a három év börtönnel és súlyos pénzügyi büntetéssel járó következményeket, de azt akarja, hogy az amerikai nép megismerje a valóságot Trump körül.
„Szégyellem magam, hogy részt vettem Trump úr jogellenes cselekedeteiben ahelyett, hogy a lelkiismeretemre hallgattam volna – áll Michael Cohen vallomásának írásos részében. – Szégyellem magam, mert tudom, hogy Trump úr milyen ember.
Rasszista.
Szélhámos.
Csaló.”
Cohen figyelmeztette az őt leckéztető Trump-mosdató republikánusokat, hogy miközben ők most azt csinálják, ami miatt Cohent már elítélték (hazudnak az elnök megmentése érdekében), addig tisztában lehetnek azzal, hogy ők is erre a sorsra juthatnak.
Ha Cohen állításai igaznak bizonyulnak, akkor Trump, fiai, lánya és veje az eddig feltételezetteknél is súlyosabb összeütközésbe kerülhetnek a törvénnyel. A meghallgatások folytatódnak.