Hajnal: Kárpátalja mellett leginkább itt veszélyeztettet a közösségünk – Zsoldos: Ezt mondja el az Európa Parlamentben Heves vita a Magyar Nemzeti Tanács állásfoglalásával kapcsolatban

A Magyar Nemzeti Tanács pénteken a várakozásoknak megfelelően megszavazta azt az idei európai parlamenti választásokkal kapcsolatos állásfoglalást, amely a választásokon való részvételre buzdítja a szavazati joggal rendelkező vajdasági magyarokat. A beadványt a Magyar Összefogás valamennyi, vagyis harminc képviselője írta alá. A Magyar Mozgalom képviselői felszólalásaikban több kifogást is felsoroltak.

– A magyarországi lakóhellyel rendelkező nemzettársaink választása révén a vajdasági magyarságnak már 2014 óta van EP-képviselete Deli Andor személyében. A parlament kimért viszonyulása ellenére is sikerült a kisebbségi jogokat állandóan napirenden tartani, ami bennünket közvetlenül is érintett és számunkra létfontosságú volt. Az érdekeinket képviselő európai parlamenti képviselőket támogatva azon is fáradoznunk kell, hogy láthatóak legyünk az Európai Unióban, hogy az biztosítsa kisebbségi jogainkat – mondta Hajnal Jenő , aki nyomatékosította, hogy tevékeny szerepet kell vállalnunk nemzetközi porondon is kisebbségi jogaink elismertetése és érvényesítése érdekében:

– A választásokon való részvétel nemcsak jogunk, hanem kötelességünk is, mert csak így tudunk kihatni arra, hogy kereszténydemokrata elvekre épülő nemzeti gondolkodású értékrendünk érvényre jusson Európában. Előterjesztésünkkel arra szeretnénk biztatni a szerbiai magyar nemzeti közösség azon tagjait, akik európai uniós szavazati joggal rendelkeznek, hogy éljenek demokratikus szavazati jogukkal a soron következő választásokon. Keresztény értékrendünk, nyelvünk és kultúránk, anyaországunk, szülőföldünk, és a régió euró-integrációjának a sorsa az Európai Unió valamennyi intézményének és szervének hivatása által nagymértékben formálható, így elengedhetetlen, hogy a Magyar Nemzeti Tanács is aktív szerepet vállaljon az EP soron következő összetételének alakításában – indokolta a javaslatot Hajnal Jenő.

A vitában elsőként Kucsera Géza (Magyar Mozgalom – MM) kért szót. Elmondta, hogy a záradék ellene szavaz, habár nem ellenzi a választásokon való részvételt. Döntésének az az oka, hogy korábban az MNT többsége sem szavazott meg több ellenzéki javaslatot azzal az indokkal, hogy az eredetileg benne van a tanács alapdokumentumaiban. Kucsera szerint az EP választásokon való részvétel is nagyon fontos, s szükségtelennek tartja azt, hogy erről külön záradékot hozzanak, s nem érti, miért ez a kettős mérce.

Kalmár Zsuzsanna (MM) azt mondta, nem tudna nyugodt lélekkel az állásfoglalásra szavazni. Ezt azzal indokolta, hogy a szöveg puffogtatott frázisokkal van tele:

– Nemzetpolitika, keresztény értékek, közben pedig azt látjuk a hétköznapokban, hogy a nemzetpolitika inkább nevezhető politikai önérdeknek, s inkább a keresztény értékekkel ellentétes viselkedéssel, hízelkedéssel és képmutatással lehet elérni a céljainkat. Kalmár Zsuzsa véleménye szerint, ha tényleg a nemzet egybetartása a cél, akkor a szövegben megfogalmazott állítások nemcsak frázisok kell, hogy legyenek.

Zsoldos Ferenc (MM) emlékeztetett: az MNT az elmúlt 4-5 évben ellenzéki beadványok esetén mindig arra hivatkozott, hogy szigorúan a hatásköreinél kell maradnia, s csak pár alkalommal tekintett el ettől.

– Az egyik ilyen volt a 2016-os kvótanépszavazás, a 2018-as Minority SafePack szavazás, illetve az a harmadik. Ezek nem voltak kimondottan délvidéki magyar témák, habár elismerem, közük volt a magyarsághoz, hisz az uniós őshonos kisebbségvédelem a számunkra is nagyon fontos. A probléma az, hogy az MNT több helyi témát leszavazott, ilyen volt például a Szabadkai Rádió magyar adása átmentésére vonatkozó kezdeményezés, a Zombor környéki falvakban működő fiókkönyvtárak megvédése, az elvándorlás okainak a kutatása, a Szabadkai Műszaki Szakfőiskola jogi önállóságának a megőrzése… – emlékeztetett Zsoldos. – Az MNT országos kisebbségi önkormányzat, amelynek szakpolitikát kell folytatnia, nem pedig egy adott párt politikailag meghosszabbított kezeként kell működnie. Ebben az adott kérdésben az MNT-nek semleges álláspontot kell felvennie – mondta Zsoldos Ferenc.

Ternovácz István (Magyar Összefogás – MÖ) a VMDK 1990-es megalakulására emlékeztetett, amikor az első érdekvédelmi szervezet elnöke, Ágoston András azt mondta, hogy vannak helyzetek, amikor egyként kell gondolkodni, s egy dologban egyet kell érteni.

Paskó Csaba (MÖ) úgy fogalmazott, hogy az ember és a politikus is lehet jó vagy rossz, viszont, ha keresztény értékrendről van szó, akkor a templomok felújításáról, a közösségépítésről, keresztény iskolák helyzetbe hozásáról van szó.

– Ezzel szemben Európában azt látjuk, hogy a gyermekvállalás helyett migránsok behívásával próbálják a dolgokat megoldani. Itt egy sokkal magasabb szintű értékrend megóvásáról és építkezésről van szó, amire a 2000 éves európai kultúra épül. A keresztény értékrend irányelveket képvisel, legyen szó családpolitikáról vagy nemzeti kérdésekről. Ezek mellett ki kell állni, mert ha nem tesszük, előfordulhat, hogy 30 év múlva már egy más vallás normái szerint kell élnünk – mondta Paskó.

Novák Anikó (MM) Paskó Csaba mondataira reagálva leszögezte: a Magyar Mozgalom tagjai közül senki sincs a keresztény értékrendek ellen, ennek ellenére vannak dolgok, amiket nem tudnak elfogadni.

Mészáros Zoltán (MÖ) leszögezte: az MNT egy érdekvédő szervezet, s az egész magyarság számára fontos, hogy az EP-ben is tudjuk képviselni érdekeinket, ezért fontos szavaznunk.

Baráth Gábor (MÖ) szerint délvidéki magyar ügyről van szó, hiszen Szerbia az EU felé halad, ezért nagyon fontos, hogy olyanok legyenek hatalmon Európában, akik pártolják a bővítést.

– Emellett olyan folyamatok zajlanak Európában, amelyekre ha nem reagálunk időben, bennünket is negatívan fognak érinteni néhány évtized múlva. Ezért fontos, hogy olyanok legyenek az EP-ben, akik Európában, keresztény értékrendben és a nemzetek Európájában gondolkodnak, s ezért fontos, hogy mindenki szavazzon.

Hajnal Jenő elmondta: a magyar közösséget szeretnék a dokumentummal szavazásra buzdítani. Az elmúlt 8-9 évben az anyaország elindított egy olyan folyamatot, amit nemzetegyesítésnek nevezünk.

– Ha ennek kapcsán a szívünk most nem dobban meg és nem érezzük azt, hogy nem pártpolitikáról van szó, hanem jóval többről, hogy együtt, közösen, legalább ebben az ügyben közös akaratot mutassunk fel. Megértem Zsoldos Ferencet, amikor azt sorolja, hogy korábban mit nem támogattunk, de ez az ügy most jóval többről szól. S pont a délvidékiekről szól, mert Kárpátalja mellett itt leginkább veszélyeztettet a közösségünk. Mivel nekünk most megadatik a szavazás lehetősége, ezt tudatosítani kell az emberekben, mert a nemzet most tényleg együtt tud lépni. Történelmi pillanat van, a Magyar Nemzeti Tanács erkölcsi kötelessége, hogy felszólítsa a szavazati joggal rendelkezőket, hogy tegyék meg azt, amit a magyar nemzet megkíván.

Zsoldos Ferenc (MM) kijelentette: egyet ért az elnökkel, hogy a vajdasági magyarság veszélyeztetett közösség és ez nagyon fontos mondat. Arra kérte Hajnal Jenőt, hogy amikor ott van az Európai Parlamentben, akkor is ezt mondja, s ne azt, hogy minden jogunk megvan.

Mengyán Pletikoszity Ildikó (MM) röviden annyit fűzött a napirendhez, hogy egyetért Hajnal Jenővel, hogy nehéz lenne fenntartani a közösségünket a magyarországi támogatások nélkül, majd azt mondta:

– Azt gondolom azonban, hogy a VMSZ politikája vezetett oda, hogy kiszolgáltassuk magunkat, s két hatalom túszai legyünk ezen a határvidéken.

Hajnal Jenő az ellenzék felvetéseire a következőket mondta:

– Strasbourgban szóvá tettem, hogy az akcióterv bővítése további elvárásunk, s aki akarta, és akinek füle volt, az értette, hogy miről beszéltünk. Ahhoz, hogy az Európai Parlamentben meg tudjunk fogalmazni bizonyos dolgokat, ahhoz az szükséges, hogy szavazatainkkal segítsük egy számunkra kedvező parlamenti felállás létrejöttét.