A bécsi Kärntnertor színházban mutatták be 1824. május 7-én Beethoven IX. szimfóniáját.
Friedrich Schiller költő 1785-ben írta az Örömódát. Ludwig van Beethoven már a megjelenésekor gondolt arra, hogy megzenésítse az ódát, hosszú évekig készítette elő, majd két évig dolgozott rajta. Ez lett utolsó szimfóniája, amit be is fejezett.
A IX. szimfónia Bécsben született, Beethoven ugyanis 1792 óta ott élt. Közben betegsége elhatalmasodott rajta és teljesen elvesztette a hallását. Így fejezte be 1824-re a művet, amelynek az lett a különlegessége, hogy Schiller Örömódájának szövegét úgy énekli benne a kórus, hogy Beethoven az énekhangot egy szinten használta a hangszerekkel. Az Örömóda a szimfónia utolsó, negyedik tételének része, a zeneirodalom egyik legnagyobb alkotása lett.
A szimfónia már az ősbemutatón óriási sikert aratott és hamarosan a Hofburgban is bemutatták.
Amikor az 1970-es évek végén a CD (compact disc) „feltalálásra került”, a legenda szerint azért lett éppen 74 perces, hogy a IX. szimfónia elférjen rajta. A Philips és a Sony együttműködésében készülő CD-hez a Philips mérnökei egy standard 60 perces méretet javasoltak, de a Sony ragaszkodott a nagyobb CD-hez.
Az egyik magyarázat szerint a Sony akkori vezetője, Norio Ohga annyira szerette a szimfóniát, hogy ő döntött a CD méretéről. Más történet szerint egy másik Sony vezető, Akio Morita felesége volt az, aki annyira rajongott a zeneműért, hogy így befolyásolta a gyártási folyamatot.
Létezik egy harmadik magyarázat is, amely szerint Herbert von Karajan kívánságára döntöttek így a mérnökök; ugyanis a karmester által vezényelt IX. szimfónia lett a legismertebb változat.
Karajan állította össze Európa himnuszát, amely 1972 óta az Örömóda hivatalos zenekari átirata. Az Örömóda nemcsak Európának, hanem az Európai Uniónak is a himnusza 1985 óta. Ez utóbbi szöveg nélküli változat.
Az Örömóda bekerült az UNESCO „világ emlékezete” programjába (ez az írott és audiovizuális világörökségeket jelenti). A IX. szimfónia eredeti kéziratát 2001-ben vették fel a listára és ez az első zenemű, amely hivatalosan is a világörökség része lett.
Herbert von Karajan vezényli Beethoven IX. szimfóniáját. A montázsunkban látható zenei kézirat a IV. tétel kottája.
