Mert szeretet nélkül nem megy (4. rész) Dargay Attila munkássága (videókkal, képgalériával és egyéb izgalmas csecsebecsékkel)

„Dargay Attila egyedülálló jelenség volt az animáció műfajában. Ahogy megrajzolta a figuráit, abban rettenetes sok kedvesség volt, egyszerűen nem lehetett nem szeretni. Olyasfajta érzelmeket szabadított fel, amelyek áttörtek minden korlátot. Ha nézték a filmjeit, kiült az emberek arcára a mosoly” – emlékezett vissza a nyolcvanharmadik életévében elhunyt alkotótársra Jankovics Marcell.

Sorozatunk előző része ITT olvasható!

Mert szeretet nélkül nem megy (3. rész)

„Dargay Attila egyedülálló jelenség volt az animáció műfajában. Ahogy megrajzolta a figuráit, abban rettenetes sok kedvesség volt, egyszerűen nem lehetett nem szeretni. Olyasfajta érzelmeket szabadított fel, amelyek áttörtek minden korlátot. Ha nézték a filmjeit, kiült az emberek arcára a mosoly” – emlékezett vissza a nyolcvanharmadik életévében elhunyt alkotótársra Jankovics Marcell.

Az 1957-ben létrejött Pannónia Filmstúdió csak hatvanas évek elejére stabilizálódott. A következő években a reklámrendelések mellett a sorozatkészítés lett a legjövedelmezőbb bevételi forrása. Amerikai megrendelésre 1961-1962-ben az Arthur-sorozat tizenhárom részét készítették el, amelynek hőse egy furcsa kis angyal-ember volt. A megrendelő, Jay Frankel külön kikötötte, hogy egy filmkocka, rajz vagy cell sem maradhat Magyarországon.

Az idő tájt hazánkban az az ideológia dívott, hogy mindnyájan esendő emberek vagyunk. Matolcsy György, a rajzfilmstúdió igazgatója felkérte Nepp Józsefet, hogy ennek a „kisemberségnek” a jegyében találjon ki egy sorozatot. Ő kidolgozta a koncepciót, és ehhez 1964-ben a stúdión belül kiírtak egy zártkörű pályázatot, amelyet Jankovics Marcell nyert meg.

A figurát eredetileg Princnek hívták.

Jankovics szerint „a Gusztáv név úgy keletkezett, hogy Dargay addig böködött a telefonkönyvben, míg olyan nevet nem találtunk, ami mindenkinek tetszett.”

Dargay Attila így emlékezett erre: „Én neveztem el Gusztávnak az öreg Ilosvay Guszti tiszteletére, aki akkor halt meg. Olyan orvos volt, aki mellette zenét szerzett, meg forgatókönyvet írt, meg zörejmester is volt, meg min­den, amit akartok… Az ő emlékére lett Gusztáv a neve.”

Ezek szerint Ilosvay Gusztáv erősen emlékeztetett a polihisztor Keresztesy nagypapára.

„Nekem az életemben azok az évek voltak a legszebbek, amikor Nepp Jóskával és Jankovics Marcellel együtt dolgozhattam ebben a sorozatban. Azt hiszem, ott lettem igazán rajzfilmes, és ott lettem tudatosan azzá, amivé lettem.”

Dargay sok, közösen készített Gusztáv-epizód (1965-1968) rendezőjeként a maga munkáját a főhős körül lábatlankodó valamilyen kis állattal tette felismerhetővé. (Néhány példa erre: Gusztáv tyúkja, Gusztáv és a vadászeb, Gusztáv és a hálátlan varjú.)

A sorozatból végül százhúsz epizód készült, először hatvannyolc a mozik számára, majd a Magyar Televízió megrendelésére további ötvenkét rész.

Közben beindult a Marci és a cső, majd a Honvédelmi Minisztérium megrendelésére készített Vili és Bütyök-sorozat is.

A Pajtásban 1948-tól közöltek képtörténe­teket, majd 1965-től a franciáktól átvett Pif-képregényeket is megjelentették. Nagyon sok lapnak volt már önálló figurája, ami emblémaszerűen kísérte végig az újságot, mint például Walt Disneynek a Miki egér vagy a Vaillant-nak a Pif. A Pajtás is szeretett volna egy kutyafigurát, amit Dargaynak kellett kitalálnia.

Olyan ebre volt szükség, amelyik mindent tud, az egyik nap ilyen, a másik nap amolyan. 1967-től körülbelül hat évig tartott, míg Kajla kutyának kialakultak azok a tulajdonságai, amelyekkel aztán évtizedekig szórakoztatta a Pajtás olvasóit.

A történeteket – amelyek egy poénra épít­ve néhány kockából álltak – leg­többször Alaksza Tamás, később Szi­geti Piroska írta. Ez volt az egyet­len olyan képregény, amely tökéle­tesen megfelelt az állatfigurák embertulajdonságokkal ellátott képregénytípusának. Eleinte három-négy képből álló történetekkel indultak, majd hamarosan a Pajtás teljes hátsó lapján jelentek meg.

A borzalmas ízű Kajla nugát, ami a világ más tájaira is eljutott, azonban alaposan megtépázta a figura nimbuszát.

A 13 részből álló Rozmár kapitány sorozatot a humorista Peterdi Pál írta. Az 1971-es, Pajtás-béli képregény a már régóta avíttnak számító, képaláírásos képtörténet mintájára készült. (Csakúgy, mint Dargay 1958-ban, a Plasztikus képek sorozatában kiadott 3D-s füzetkéje, Goethe Bűvészinasa.)

Rozmár kapitány, a dunai vízibusz agg kormányosa utasainak meséli el kalandos életét, amelyet háromárbocos briggjének, a Vén Szivarnak a fedélzetén töltött. A humoros füllentéseket a sztorik végén azonban mindig leleplezi a szemfüles úttörő, Rozmár kapitány unokája.

Különös aktualitása van annak, hogy éppen most meséljünk a Pannónia Filmstúdió indulásáról, kezdeti munkáiról, még ha teljesen véletlenszerűen és előre ki nem számítottan adódik is ez az aktualitás. Március 9-én történt ugyanis, egy sorsszerű csütörtöki napon, hogy átadták az egykori Pannónia Filmstúdió felújított otthonát: a Pannónia Stúdió néven üzemelő épület többek között animációs és hangstúdióknak, valamint a Pannónia Emlékstúdiónak is otthont ad – jelentette még aznap a Magyar Távirati Iroda. Az eseményről mi is beszámoltunk a Szabad Magyar Szó oldalain:

Képes krónika (KÉPGALÉRIA)

Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke, Láng Zsolt, Budapest II. kerületének polgármestere, és Rákosi Tamás producer, az épület tulajdonosa átadta az egykori Pannónia Filmstúdió felújított épületét… Trócsányi László, Magyarország igazságügyi minisztere A gazdasági fejlődés és a technológiai innováció jogi kihívása című konferencián tartott előadást a Szegedi Tudományegyetemen…

Ebben az épületben készült Rófusz Ferenc rendezésében az első és máig egyetlen Oscar-díjas magyar animációs film, A légy – idézte fel a Pannónia Stúdió avató ünnepségén Kövér László, a magyar Országgyűlés elnöke.

Kövér László hangsúlyozta: A 20. századi tehertételek ellenére a magyar rajzfilmgyártás ebből az épületből világszintre emelkedett és a Pannónia Filmstúdiót a világ öt legjobb rajzfilmes műhelye között tartották számon. Olyan mesterek alkottak itt, mint Jankovics Marcell, Nepp József, Dargay Attila vagy Ternovszky Béla. A korabeli szocialista kultúrpolitika, ha korlátok között is, de hagyta őket dolgozni, így megszülethettek maradandó értékkel bíró filmjeik – emlékeztetett a házelnök. Kövér László kiemelte: a magyar film utóbbi időszakban elért sikerei igazolják, hogy ismét jó úton indult el. Mint hozzátette, továbbra is sok kitartásra, munkára és pénzre lesz szükség, hogy az állam, a magántőke és a szakma képviselői új, sikeres korszakot nyithassanak a magyar filmgyártás történetében, ehhez pedig hozzájárulhat a Pannónia Stúdió is.
Rákosi Tamás producer, a Pannónia Stúdió épületének tulajdonosa felidézte: az volt a célja a beruházással, hogy az ikonikus épület újra életre keljen. Nemcsak egy épületről van szó, hanem kulturális örökségünk részéről, hiszen ez a ház évtizedeken keresztül otthont adott Magyarország legkiemelkedőbb művészeinek – hangsúlyozta.

Láng Zsolt, Budapest II. kerületének polgármestere elmondta: a mára legendává vált Pannónia Filmstúdió megkerülhetetlen szerepet játszott a magyar animáció és szinkron világsikereinek létrejöttében. Generációk nőttek fel az itt készült rajzfilmeken, olyan alkotásokon, mint a Macskafogó, A légy, a Vuk vagy a Mézga család. A polgármester beszámolója szerint az 1950-es években átadott ház rekonstrukciója során több mint háromezer négyzetméter újult meg és a műemléki védettség miatt a beruházás a restaurátoroknak is rengeteg munkát adott. A Hűvösvölgyi úti épület a kép és hang utómunkálatok, az animációs stúdiók mellett oktatási és egyéb kulturális tevékenységek, például kiállítások számára is helyet biztosít. Mindezek mellett a ház otthont ad a Pannónia Emlékstúdiónak is, ahol a mai gyerekek találkozhatnak a magyar rajzfilmgyártás ikonikus figuráival, például Mirr-Murral, Misi mókussal vagy a Tévémacival – közölte Láng Zsolt.

Jankovics Marcell rajzfilmrendező, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke felidézte, hogy már 1954-ben megfordulhatott a stúdióban statisztaként, majd 1960-tól harminchat éven keresztül dolgozott ott, először fázisrajzolóként, végül ügyvezető igazgatóként. A Pannónia Filmstúdió alkotóinak életművét kiállítások idézik majd fel, közülük először Jankovics Marcell munkáiból rendeztek tárlatot – jelentette tehát a távirati iroda 2017. március 9-én, s ezzel tulajdonképpen le is kerekedik sorozatunk mai epizódja. S bízunk benne, hogy olvasóink is úgy várják majd a következő részt, ahogyan kisgyermekekként mi lestünk annak idején a rajzfilmsorozatok, a Vuk, a Mézga család vagy épp a Pityke őrmester újabb epizódjait.

Fönt, az oldal tetején található képgalériánkban most a Lúdas Matyi 1954-ben készült diafilmváltozatának képkockáit pörgethetik végig olvasóink. Ez még nem Dargay Attila munkája volt, ezt Friedrich Gábor rajzolta, Fazekas Mihály költeményét Szilágyi Ferenc adaptálta a magánlakások elsötétített szobáinak falára. Dargay Attila rajzfilmje ugyanerre a témára – és az annak nyomán legyártott diafilm is – majd csak másfél évtizeddel később, 1970-ben készült el.

Azért választottuk most ezt a korábbi változatot, hogy folyamatában tekinthessük át, hogyan változott a művészek, a filmesek viszonyulása és hozzáállása ehhez, a korszellem uralkodó politikai trendjeinek nagyon is megfelelő, ezért sokszorosan kijátszott történethez. Fazekas Mihály költeménye április 4-én jelenik meg A nap verse című rovatunkban, Dargay-sorozatunk pedig ezt követően folytatódik majd. S akkor bizony majd a Dargay-féle változat kerül a képgalériánkba…

Végül pedig tekintsenek meg velünk még egy epizódot Gusztáv kalandjai közül:

(Folytatjuk)

Összeállításunk Kiss Ferenc azonos című Dargay-monográfiája alapján készült