Normális országokban a választási játékszabályokat a választásokat megelőző egy évvel nem szokták módosítani, kiegészíteni, arról pedig szó sem lehet, hogy választásokkal kapcsolatos új törvényeket fogadjanak el.

Persze, tudjuk, Szerbiában minden lehet, még az ellenkezője is, ezért megkísérlem elemezni a Törvény a politikai tevékenységek pénzeléséről módosítása és kiegészítése céljából megalkotott törvénytervezetet1.(aminek véleményezését október 20-ig kell ez előterjesztőnek beküldeni), mégpedig a nemzetközi szervezetek ajánlásai alapján, amire hivatkozik a tervezetet előkészítő munkacsoport. Első lépésként összehasonlítom a javasolt szövegeket az eddig hatályban levő törvény (Szerbia Hivatalos Közlönye 43/11 és 123/14 számok)2. módosításra vagy kiegészítésére „ítélt” rendelkezéseivel.

A tervezet módosítani és kiegészíteni kívánja a 2. szakasz 5. fordulatát, amelyek szövege így szól:

  • ꟷ „a választási kampány” a politikai szubjektum tevékenységének összessége a választások kiírásának napjától a választások végleges eredményeinek kihirdetése napjáig;

A javasolt szöveg szinte szóról-szóra megegyezik az eddigivel, egyedül hozzáírták, hogy a kampány milyen célokat szolgál, valamint milyen tevékenységet lehet pénzelni Ezzel minden rendben is lenne, csakhogy a végére még ez a szövegrész is oda van biggyesztve: „egyéb aktivitások, amelyek költségei egyértelműen kapcsolatba hozhatók a választási kampánnyal”.

Nem vagyok jogász, de – szerintem – egy jogszabályi rendelkezés legalább kétféleképpen megfogalmazható, mégpedig:

  1. a) azon lehetőségek felsorolásával, amelyek megengedettek, és
  2. b) azon lehetőségek felsorolásával, amelyek tiltottak.

Mivel az ajánlásokat a célból tették meg, hogy a törvény megakadályozza a visszaéléseket, ne legyen benne semmilyen homályos megfogalmazás, sem pedig olyan vagy hasonló „kiskapu”, mint az idézett szövegrész, így a b) lehetőség szerint kellene a kiegészítést elvégezni. Szerintem a kampánnyal szó után pontot kell tenni, majd ilyen értelmű mondattal kellene a fordulatot befejezni:

„Nem megengedett kampányaktivitás a választópolgárok kis, bármilyen értékű ajándéktárggyal, segéllyel (pénz, élelmiszer, tűzrevaló stb.) való megajándékozása, a szavazáson való részvétel költségeinek (úti-, elvesztett időért járó és egyéb költség) megtérítése, olyan információk terjesztése, amelyek a törvényes rendelkezések kijátszására buzdítanak, valamint minden ezekhez hasonló tevékenység.”

A 23. szakasz első szakaszának eredeti szövegét (A választási kampány költségeit a választási kampány folyamán végzett politikai aktivitás költségei képezik) nem szükséges módosítani, mert a 2. szakasz ötödik fordulatában – ha elfogadható a javaslatom – nem lesz benne a tevékenységek felsorolása.

Ugyanebben a szakaszban a közpénzek felhasználását szeretnék szabályozni három új szakasz beillesztésével. Mivel az eredeti törvény 6. szakasza rendelkezik a kampányköltségekről, az új szakaszok a célból kerültek bele, hogy a hatalmon levő párt(ok) és tisztségviselők a munkájuk végzésére jóváhagyott eszközöket ne használhassák választási kampányra.

A végén még javasolják a 35. szakasz módosítását és kiegészítését. E szakasz a tárgyalt törvény rendelkezéseinek megsértése kapcsán indított eljárással foglalkozik. Minden ilyen eljárás a Korrupcióellenes Ügynökség illetékességébe tartozik az eredeti törvény alapján. Ezen ügynökség munkája törvénnyel szabályoztt3..

Csakhogy olyan problémával találkoztam, hogy még maga a törvény sem tartalmazza, hogy ezt az ügynökséget ki és mikor hozta létre. Időközben elkészült egy újabb törvény (Törvény a korrupció meggátlásáról)4. tervezete, amelyet már 2018-ban elküldték Brüsszelbe véleményezésre, de sehol sincs nyoma visszajelzésnek, pedig 2020. szeptember 1-jétől kezdve kötelezően alkalmazni kellene. Hogy még érdekesebb legyen, nemcsak a törvény, hanem az ügynökség neve is megváltozott, annak a törvény elfogadását követően Ügynökség a Korrupció Megakadályozására kell lennie.

Elnevezés ide, elnevezés oda, nekem csak szubjektív problémám van magával az ügynökséggel, hiszen: Mi a garancia arra, hogy az valóban politikától független, ha a hatalmat gyakorlók hozzák létre, megválasztják az igazgatóját, aki pedig szabadon (és egymaga) dönt a tanács tagjainak kinevezéséről? Talán nem véletlen, hogy az EU szintjén csak keretmegállapodás van a korrupcióellenes harcról és minden tagállam saját maga dönt a kérdésben, mint például Magyarországon a választási eljárásról és a pártfinanszírozásról szóló törvények alapján, az ellenőrzést pedig a Nemzeti (és a többi) Választási Bizottság(ok)ra bízták!

_________________________

  1. https://www.paragraf.rs/dnevne-vesti/071019/071019-vest12.html
  2. https://www.paragraf.rs/propisi/zakon_o_finansiranju_politickih_aktivnosti.html
  3. http://www.acas.rs/wp-content/uploads/2018/01/Zakon-o-Agenciji-za-borbu-protiv-korupcije.pdf?pismo=lat
  4. acas.rs/wp-content/uploads/2018/01/Zakon-o-Agenciji-za-borbu-protiv-korupcije.pdf?pismo=lat
Címkék: törvény