Véget ért az idei elnökválasztási cirkusz. Sokak reményei elhaltak vasárnap este, amikor kiderült, hogy nem lesz második forduló, mert Aleksandar Vučić az első körben megszerezte a leadott szavazatok több mint a felét. Ennek egyik legfőbb oka a részvételi arányban keresendő. A választások előtt a becslések arról szóltak, hogy a részvételnek 55 százalék felett és inkább 60 százalék körül kell lennie ahhoz, hogy a haladók által mozgósítható tömeg a szavazók kevesebb, mint felét tegye ki. Nagyon sokan ezúttal is otthon maradtak, ami némileg várható is volt, de nem mehetünk el szó nélkül a rendezetlen névjegyzék mellett sem. Nagyon sok elhunyt személy neve szerepel rajta, akiknek a címére a választási értesítést is kézbesítik, ezek a nem létező szavazók pedig beleszámítanak a statisztikába is. Másrészt, ha az eredményeket globálisan elemezzük, azt kell mondani, az, ami ma Szerbiában történik a demokrácia és a többpártrendszer megcsúfolása. Az a nyílt és gátlástalan szavazatvásárlás, ami szinte az emberek szeme láttára zajlott, az emberek SMS-üzenetekkel történő zargatása, a telefonhívások, a csomagok, amiket kiosztottak, egy rendezett, normális demokráciában elképzelhetetlenek lennének. Itt pedig nyilvánvalóan következmények nélkül maradnak. A kormány által vezérelt államapparátus ezeket nem fogja figyelembe venni, a kilencvenes években még komoly felügyeletet végző európai intézmények számára pedig fontosabb, hogy itt egy erőskezű politikus uralkodjon, akivel szót értenek, mint hogy a demokrácia szabályai betartassanak. Ilyen előfeltételek mellett zajlott hát a választás, ami után a legtöbb szereplő elégedetten nyilatkozott, mert valahol ez a dolguk, de ettől eltekintve akadnak győztesek és vesztesek.
A legnagyobb győztes mindenképp a kormányfői székből az államelnökibe átülő Aleksandar Vučić, akinek a győzelme azonban mégsem annyira fényes, mint elsőre látszik. Ugyanis, míg tavaly áprilisban az általa vezetett koalíció szerzett abszolút többséget a parlamenti választásokon, most a megközelítőleg hasonló eredményt úgy érte el, hogy a teljes kormánytöbbség mögé állt, beleértve a szocialistákat, a bosnyákokat, a VMSZ-t és még egy sor kisebb pártot. Várhatóan Boris Tadić korszakát élhetjük újra, vagyis a központi irányítás a kormányfő kezéből átkerül az egyébként sokkal, kisebb hatáskörrel rendelkező államfői kézbe.
Nyertesnek kell tekinteni Saša Jankovićot, aki ugyan a győztestől messze lemaradva, de a harmadik helyezettől sokkal több szavazatot begyűjtve lett második. Esetében a vesztes jelző olyan tekintetben használható, hogy nem sikerült neki kiharcolnia egy második választási kört, ahol egyedüli ellenjelöltként nagyobb tömeget tudott volna maga mögé állítani.
Mindenképp nyertesnek számít, hiszen egy-másfél hónapja az ország polgárainak nagy része a nevét sem ismerte, vasárnap pedig megszerezte a leadott voksok 16-17 százalékát. A Családi Körnek adott múlt heti interjújában ugyan elkerülte a választ jövőbeni terveit illetően, hiszen egy jelöltnek a győzelemről kötelessége beszélni, az ő eredménye elsősorban az ellenzéki beállítottságú polgárok győzelme. Jankovićtyal megjelentek egy új, hiteles, a jelenlegi hatalmat leváltani tudó ellenzék körvonalai a mély apátiában lévő szerbiai politikai színtéren. Több mint félmillió szavazó bizalmával és hozzáértő szakemberekkel a csapatában, a volt ombudsman komoly és erős alapokra építkezhet.
A szerbiai politika kilátástalanságát és értelmetlenségét, az emberek elkeseredettségét jelzi a harmadik helyen befutó Ljubiša Preletačević Beli eredménye. Az, hogy egy viccpárti jelölt 8-9 százalékos eredményt tud elérni és megelőz számos olyan politikust, akik magukat sokkal komolyabbnak és többnek élik meg, mindent elárul a társadalmi és erkölcsi helyzetről, ami ebben az országban a korábbi és mostani hatalom tevékenysége folytán kialakult.
Ha mérlegelni kellene, hogy Vuk Jeremić ennek a választásnak győztese, vagy vesztese, a két serpenyő fele-fele arányban állna. Vesztesnek számít olyan tekintetben, hogy rengeteg pénzt költött a kampányra, arra számított, hogy ő lesz a második helyezett, aztán még Beli is maga mögött hagyta őt. Győztesnek olyan tekintetben számít, hogy ha az öt százalékot egy parlamentbe jutási küszöbnek tekintjük, akkor azt sikerült megugrani, 5,5-6 százalékos eredményével, ha tudjuk, hogy szinte biztosan pártot fog alapítani, jó eséllyel kerül be a parlamentbe egy következő választáson. Jeremićnek hátránya, hogy Jankovićtól eltérően, aki csapattal kampányolt, ő egyszemélyes hadjáratot folytatott, tehát nem tudjuk, kik állnak mellette. Mindenesetre egy új ellenzék nemzeti szárnya lehet az általa alakítandó párt.
A többi jelöltről összességében elmondható, hogy vesztesei a választásnak. Šešelj teljesen passzív kampányt folyatott, elért eredményével a pártja be se jutna a parlamentbe, Saša Radulović pedig túlzott taktikázásával és a döntéssel, hogy nem áll Janković vagy Jeremić mögé, gyakorlatilag lenullázta mindazt, amit eddig felépített, alaposan át kell gondolnia a folytatást, ha még labdába kíván rúgni.
Az egyik legnagyobb csalódás a vajdaságiak számára pedig nem más, mint az egykori autonomista és békeharcos Nenad Čanak. Korábban is hallhattunk róla, hogy a haladók segítettek neki az aláírásgyűjtésben, most pedig egyes szavazóhelyeken haladó ellenőrei voltak, bebizonyosodott, hogy ő az ellenzéki trójai faló. A magyarlakta községekben 5-6 százalékos eredményével és megszerzett néhány ezer szavazatával sikeresen gyengítette Saša Jankovićot és segítette Vučićot a győzelemhez már az első fordulóban.
Összességében elmondható, hogy egy vízválasztó volt a vasárnapi elnökválasztás. A hatalom abszolút többségét immár csak összefogással tudta biztosítani, a haladó párt egymaga már ehhez nem elegendő, az ellenzéki oldalon pedig elkezdett felépülni egy olyan rendszerváltó erő, amely a polgári értékek mentén, a jogállam és a demokrácia játékszabályai szerint képzeli el az ország működését.
Ha magyar perspektívából vizsgáljuk a választási eredményeket, azok is változásokat sejtetnek, de ez egy következő elemzés tárgya lesz.
A jegyzet a Családi Kör hetilap 2017. április 6-i nyomtatott számában jelent meg és a lap engedélyével közöljük. Ha szeretné a jegyzeteket időben olvasni, vásárolja meg vagy fizessen elő a Családi Körre.
