A tanár alsóban, a tanárnő a padlón
„A diákok rávették a tanárukat, hogy fényképezkedjen le alsógatyában, majd a fotót megosztották egy Viber-csoportban!” – Ezzel a mondattal vezették fel a történetet az újságok. Néhol meg is jelent egy szerencsétlen kép, amelyen jókora ovális tükör előtt gatyában pózol a szerencsétlen tanár, majd az is kiderült, hogy a dolog hátterében jókora átejtés áll. A diákok ugyanis hamis, vélhetően női profilt készítettek, és úgy léptek kapcsolatba a derék, de óvatlan tanügyessel.
A hiányos öltözékben vagy akár nélküle továbbított fotók manapság a mindennapi kommunikáció részévé váltak. A fiatalok körében egyáltalán nem meglepő és szokatlan, hogy hasonló fotókat küldözgetnek egymásnak. „Izgalmas” lehet viszont, ha e nehezen minősíthető, de kellően kockázatos „játékba” sikerül belerángatni pl. valamelyik tanárt.
Aki a méheket szereti, rossz ember nem lehet
„A huszonharmadik születésnapon hazaértem a munkából, addigra ott volt az udvarunkban hét méhcsalád. Mivel kíváncsi természet vagyok, odamentem a kaptárokhoz, kicsit furcsállottam, hogy mit keresnek ezek itt, nálunk, és mindjárt kaptam is pár szúrást, hát, mondjuk, úgy szaporára vettem egyből a lépéseimet, és uzsgyi, vissza a házba. De mivel nem hagyott nyugodni a dolog, így még párszor erőt vettem magamon, és megnéztem őket. Mire édesanyám hazaért a délutáni műszakjából, úgy néztem ki, mint egy kelt kalács. Akkor derült ki, hogy a méhek a születésnapi ajándékaim.” – mesélte Nagy Attila.
A negyvenegy éves Sevarac Szabó Rita három kisgyerek anyukája, a csemeték és a háztartás mellett kezdett el négy évvel ezelőtt hobbiszinten méhészkedni.
Miről szól még a cikk?
– A méz gyógyító hatása
– Ki (ne) kezdjen el méhészkedni?
– Összetartók-e a méhészek?
– Ki(k)től érdemes tanulni a szakmát?
– Mennyibe kerül a méz?
NŐszemközt
Női szemmel a világ – legrövidebben így foglalhatnánk össze annak az akciónknak a lényegét, amelyet azért indítottunk el, hogy olyan közérdekű témákról írjunk olvasóinknak, amely távol a hétköznapjainkra is rátelepedett (nagy)politikától, helyette azoknak az embereknek a gondjaival, bajaival, problémáival foglalkozik, akiket sokszor csak akkor szólítanak meg a politikusok, amikor a szavazatukra ácsingóznak.
A riportok és az interjúk a Szabad Magyar Szó Plusz oldalon olvasható, amelynek a havi előfizetése egy doboz cigaretta árába kerül.
A nagycsaládban élők könnyebben érvényesülnek Húszéves a Vajdasági Nagycsaládos Egyesületek Szövetsége – nehézségekről, feladatokról, célokról
Amiben viszont segíteni tudunk, az nem más, mint, hogy olyan kezdeményezésekért harcolunk az önkormányzatoknál, amelyek egységes kedvezményekhez juttathatják őket. Ilyenek a községi szinten alkalmazható engedmények, például: a nagycsaládok vízfogyasztásának elszámolása kedvezményesen, egy-egy hónap végén, vagy az egyéb kommunális szolgáltatások területén nyújtott kedvezmények.
Remekmű Erdélyből Visky András: Kitelepítés
Könnyű választ adni a kérdésre, hogy mi tartotta a gyerekekben és a két nőben a lelket a lágerben. Az egyetlen könyv, amelyet magukkal hoztak – a Biblia –, és a hit. Az áhítat, az imádkozás és a bibliaolvasás egyetlen napra sem maradt el. Visky András minden „papolás”, minden frázis és retorika nélkül tudta ábrázolni ebben a regényben ennek a hitnek a jelenlétét és a minőségét. Isten evidencia volt mindannyiuk számára, s amikor semmi jele sem mutatkozott az oltalmának, amikor hiány volt, akkor is tudták, hogy van, és majd kivezeti őket a fogságból. A bibliai történetekben a saját történetüket olvasták. A megkínzott lelkész apa a börtönben szintén Istenre hagyatkozott. Ő sem tudott semmit a családjáról.
Oklevelet vegyenek
Ennél sokkal kisebb volt a hőbörgés, amikor kiderült, hogy Tomislav Nikolić az egyik újvidéki magánegyetemen két tantárgyból sikeresen vizsgázott, holott abban az időpontban egy belgrádi mítingen vett részt.
Az ilyen negatív példák átmenetileg kissé megtépázzák a szerbiai felsőoktatás tekintélyét, de az is tény, hogy „minden csoda három napig tart”, tehát egy újabb, esetleg éppen közérdeklődésre számot tartó esemény fuvallatszerűen söpri el a korábbi pletykákat.
A magánegyetemek külön is megér(né)nek egy misét. Talán nem véletlen, hogy az állami egyetemen diplomázottak óva intik rokonaikat, barátaikat, hogy csak zsebre dugott kézzel közlekedjenek a szóban forgó intézmények előtt, mert ha onnan bentről valaki kirohan, és egy oklevelet dug az ember zsebébe, az illető élete végéig szégyenkezhet az ilyen diploma birtoklása miatt.
Mit ér a fiatal, ha falun él? Beszélgetés szentmihályi fiatalokkal
Mivel szinte mindenki magyarul beszél a faluban (ízes ő-vel – hangsúlyozza büszkén Viktória), a szerb megtanulása, gyakorlása elmarad, késik, így a legtöbben úgy indulnak középiskolába, hogy hátrányban vannak emiatt.
Ami a munkába állást illeti, itt sem könnyű. Sokan foglalkoznak földműveléssel, konyhakertészettel. A fiatalok a nyári szünetben eljárhatnak napszámosként dolgozni, és megkeresik maguknak a zsebpénzt.
Iskolai kórkép, közös gyógymód Romlik a gyerekek mentális állapota
„Intézményi munkánk során azt tapasztaljuk, hogy a köznevelési rendszerben lévő gyermekek pszichés állapota aggasztóan romlik. Az óvodákban a szorongás, a viselkedés- és figyelemzavar, az iskolákban ezek mellett a depresszió, pánik, önsértés vagy akár a súlyosabb mentális zavarok megjelenése rendszeresen előforduló jelenség lett”.
Ennek egyik fő kiváltó okát a tananyag túlméretezettségében, a diákokra nehezedő iskolai terhekben és a magasabb osztályzatokért folytatott küzdelemben látják.
„Az általános iskolás alsó tagozatos gyerekek átlagosan heti 40-42 órát töltenek tanulással. A tanárok heti munkaideje is túllépi a megszokott 40 órát, hiszen átlagosan 50 óránál is többet dolgoznak hetente”
Egy migráns világraszóló sikere Először jutott a Büchner-díj egy nem-német anyanyelvű szerzőnek
Németországban igen magas a külföldiek, illetve azon német állampolgárok száma, akiknek külföldi gyökerük van: 10,6 millió külföldi mellett még 11,8 millió ember él Németországban, akik külföldről származnak, de már német állampolgársággal rendelkeznek. Ez azt...
„Visszaállítani a valódi értékeket a fiatalok fejében”
A kamaszok példaképeket keresnek, és társas elismerést. Mi sem egyszerűbb, mint Instagramon bekövetni egy tinisztárt, modellt, sportolót, és utánozni őket, azonosulni velük öltözködésben, beszédstílusban, szórakozásban, viselkedésben. Példaképek kellenek, de a baj ott kezdődik, hogy a legtöbb esetben ennek semmi vagy igencsak kevés köze van a valósághoz. Az interneten azt mutatunk, amit akarunk. Miközben a mai világ rohamosan halad az individualizáció felé, egyben azt is üzeni, hogy egyformának kell lennünk. Mindenkinek ugyanolyan pózban kell fényképezkednie, ugyanazt a divatot követnie, ugyanúgy mosolyognia.
Fiatalok – az óbecsei Vukelity Petra és Gál Noémi – meséltek a közösségi oldalakon töltött szokásaikról, és Nagy Cigura Mónika magyartanár, valamint Detki Kókai Anikó pszichológus is megosztotta velünk a meglátásait, tapasztalatait.