Kerítés Danijel Dragojević verse

Látogatóba menet az ideggondozó
drótkerítésén egy nagy rést vettem észre és arra
gondoltam, nem kell majd nekem is
ilyen nyitottnak és megnyugtatónak lennem. Rajtam
keresztül senki sem fog ki-be járni, egy időben
nem forgok sem be, sem kifelé, senkire sem várok.
De mi is vagyok én egy egyszerű átjáróhoz képest,
amit a kívánságok meg nem engedetten hoztak létre,
amit a vágyak tartanak fenn,
és egy pillanatra sem hagynak el? Úgy látszik még a rigó is
arra készül, hogy a magas ágról
átrepüljön rajta.

Bartha György fordítása