Magyar Péter választási győzelme Magyarországon nagy politikai hír Európa számára és rossz hír Aleksandar Vučić rezsimjének, vélekedik Ivan Živkov szociológus, ugyanakkor figyelmeztetett, hogy Szerbiában nem szabad eufóriába esni.
Az N1-nek nyilatkozva elmondta, hogy jelentős különbségek vannak a politikai rendszerben, a társadalmi körülményekben és az ellenzék felépítésében.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
A Tisza és Magyar Péter győzelmét az egész Európa számára fontos politikai eseménynek tartja.
„Ez az Európai Unió nagy politikai győzelme. Olyan helyzet állt elő, hogy Orbán rendszerét közvetlenül és erőteljesen támogatta az amerikai adminisztráció is azzal, hogy az Egyesült Államok alelnöke a kampány végén megjelent Orbán Viktor mellett. Tudjuk, hogy Orbán támogatta a Kremlt, azaz Putyin rendszerét is, mégis a magyarok egy olyan opcióra szavaztak, amely Magyarország újraintegrációját támogatja az Európai Unióba” – mondta Živkov.
Magyarázata szerint ez a győzelem az Európai Unión belüli eseményekre ható külső nagyhatalmi befolyások felett aratott siker. Hozzátette, hogy ennek hatása lesz Szerbiára és a régió országaira is.
Orbán – mint mondta – igyekezett magát magyar szuverenistaként bemutatni, aki függetlenebb politikát kíván folytatni a brüsszeli hatalmi központtal szemben.
„Ugyanakkor rosszul sült el az, hogy ilyen erős támogatást kapott Moszkvából és Washingtonból, mert az átlagos magyar, aki szuverénebb országot szeretne, nem akarja, hogy azt a Kremlből vagy Washingtonból irányítsák, és inkább választja az európai közösséget, mint egy olyan bábkormányt, amely egy kremlbeli diktátor akaratát képviseli” – értékelte.
Hozzátette, hogy Magyarország hosszú ideig egypártrendszerben működött, és sokáig a kelet-európai Varsói Szerződés része volt, ezért nem sikerült olyan intézményeket kiépítenie, amelyek képesek lettek volna ellenállni az autokratikus törekvéseknek.
„Ez számunkra is tanulság kell legyen: olyan szabályokat kell választanunk és úgy kell berendeznünk a társadalmat, hogy ne alakulhassanak ki autokraták, akik miután demokratikus módon hatalomra kerülnek, visszaélnek azzal, felszámolják az intézményeket, és a választási demokráciából választási autokráciát hoznak létre, majd még ennél is tovább mennek” – hangsúlyozta.
Kiemelte, hogy Magyar Péter konzervatív, jobboldali jelölt, és a magyar társadalom számára elfogadható alternatívát jelentett.
„Az ellenzéki tér Magyarországon jelentősen különbözik a szerbiaitól. A magyar parlament képviselőinek többségét egyfordulós többségi rendszerben választják, vagyis minden körzet egy képviselőt választ, és így 199 képviselőből 106-ot így választanak meg. Ez azt jelenti, hogy az ellenzéknek minden választókerületben konkrét jelöltet kellett állítania, aki névvel és arccal állt szemben a hatalom jelöltjével. Az egyfordulós többségi rendszerben az nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja – nem szükséges az 50 százalék feletti eredmény, nincs második forduló. Ezt fontos szem előtt tartani, mert nálunk nem így választják a hatalmat” – magyarázta.
Úgy véli, Szerbiában a mandátumok elosztása eltérő, ezért nem ismételhető meg az a forgatókönyv, amelyet Magyarországon láttunk.
„Ezért, bár ez nagyon jó hír a szerbiai ellenzék számára és mindazoknak, akik változást szeretnének, és nagyon rossz hír Aleksandar Vučić rezsimjének, mégsem szabad eufóriába esni, mert jelentősen különböznek a társadalmi körülmények, a választási rendszer, az ellenzék állapota, valamint Magyarország és Szerbia súlya az Európai Unió számára. Minden más, ebből tanulságokat kell levonni, de nem szabad túlzottan lelkesnek lenni” – hangsúlyozta.
Végül hozzátette: gyakran előfordul, hogy amikor kedvezőtlen hírek érkeznek a budapesti hatalomváltásról, a szerbiai hatalom inkább a választások elhalasztása mellett dönt.
Ünneplők Budapesten a választás éjszakáján (Fotó: Mina Delić)
