Perpauer Attila, a városi tanács oktatással és a kultúrával megbízott tagja szerint technikai okok miatt kellett elhalasztani a zentai képviselő testület csütörtöki ülését. Hogy ez alatt pontosan mit ért, nem tudni, nem indokolta, csak ennyit mondott a szószékről. A hatalmi koalíciót a 11 VMSZ-es és a 6 SNS-s képviselő alkotja, de közülük hárman is hiányoztak az ülésről (valamennyien a VMSZ soraiból), vagyis a 17 képviselő helyett 14 volt jelen. Az ellenzék soraiban a Magyar Mozgalom-VMDK-nak 5, a Demokrata Pártnak 4, a Zenta a zentaiaké polgári csoportosulásnak pedig 3 képviselője van: a 12 ellenzéki képviselőből 12 jelent meg.

Nem mellékes, hogy a hatalmi koalíció elsősorban olyan dolgokat szeretett volna megvalósítani ezen az ülésen, ami a városvezetéssel és családtagjaikkal kapcsolatos. Egészen pontosan azzal, hogy Perpauer Attilának, valamint Ceglédi Rudolfnak, Zenta város polgármesterének a feleségei bekerüljenek a Zentai Magyar Kamaraszínház igazgatóbizottságába, Petar Terzićnek, a Szerb Haladó Párt tagjának, aki jelenleg a polgármester tanácsadója (jelentsen ez bármit is az átlagnál magasabb fizetésen kívül) pedig a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ igazgatóbizottság tagságában kellett volna helyet kapnia.

Ebből is látszik, hogy ezek a kérdések elsősorban a hatalomnak voltak/lettek volna fontosak, de mégsem sikerült az ülést megtartani.

Hogy mi lehet ennek az oka? Sokat elárul, hogy a hatalmi koalíciót alkotó tagok késve érkeztek az ülésre, s nem azért, mert az órájukban az elem lemerülőben volt, hanem azért, mert rohammunkában egyeztettek.

De miért nincs ülés, ha a hatalomnak megvan a többsége, még akkor is, ha egy képviselőnek el kell időközben mennie? Csakis egy magyarázat van erre: recseg-ropog a gépezet és ez a mesterségesen, Pásztor István parancsára létrehozott koalíción belül olyan ellentétek vannak, amelyek arra késztetik a VMSZ-t, hogy technikai okokra hivatkozva lefújja a már összehívott ülést.

Többen is megerősítették, hogy a VMSZ-nek nem fűlik a foga ahhoz, hogy Terzićet a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ igazgatóbizottságába helyezze. Ezt a javaslatot különben a Magyar Nemzeti Tanácsnak is jóvá kellene hagynia, de a csütörtök délelőtti MNT-ülésen nem tűzték napirendre. Megtehették volna, akár sürgősségi eljárással is, azonban ezzel a lehetőséggel sem éltek. Ha megteszik, akkor a zentai ülésen, ami 16 órakor kezdődött, a hatalmi szavazógépezet már nyugodtan emelhette volna fel a kezét, de nem így történt. Arról is szólnak a hírek, hogy a haladók jelezték, mivel Terzićet nem lehet kinevezni, mert ugye nincs meg az MNT jóváhagyása, ők nem fogják támogatni Hugyik Richárd igazgatónak történő kinevezését a Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központban.

Ha mégis sor került volna az ülésre, ez amolyan szakítópróba is lehetett volna, ugyanis az ellenzék minden bizonnyal támogatta volna Hugyik jelölését, vagyis a Szerb Haladó Párt szégyenszemre alulmaradt volna a VMSZ-szel folytatott iszapbirkózásban. Ezt azonban egyik fél, sem a Vajdasági Magyar Szövetség, sem a Szerb Haladó Párt nem merte bevállalni, így jött a mentőötlet, amely arról szólt, hogy technikai okok miatt el kell halasztani az ülést. Ezt végül 14 képviselő, vagyis az összes jelenlévő, hatalmi koalíciót alkotó egyén támogatta, s mivel az ellenzéknek csak 12 szavazata van, így győzött a többség, az ülést elnapolták.

A történet itt akár véget is érne, de következett a péntek, amikor a tanácsülésen jelenlevő haladó párti tanácstagokat nem értesítették a költségvetés módosításáról szóló javaslatokról, így azt majd csak a jövő hét elején tárgyalják újra.

Itt tartunk most Zentán. Az itt pedig nem jelent mást, mint azt, hogy a maroknyi haladó párti tagság marionettfiguraként ugráltatja, rángatja és zsarolja a képviselő testületben majdnem dupla annyi képviselővel rendelkező VMSZ-es tagokat (eredetileg több mint duplája volt, de időközben egy DP-s képviselő átállt a haladókhoz).

De nincs ezen mit csodálkozni, ez történik akkor, amikor Pásztor István négy államtitkári, egy tartományi titkári és pár segédtitkári helyért áruba bocsátja és el is adja a vajdasági magyarságot és annak jövőjét. A történelem fog majd véleményt mondani erről a cselekedetről, és az a leszármazottaknak nagyon fog fájni. Feltéve, ha lesznek még akkor magyar nyelvű utódok ezen a területen…

Vendégszerzőnk: Surányi Zsolt