mért vagy olyan fehér mint egy orpington tyúk
ajkad úgy díszeleg mint a piros taraj
ólamat testeddel bevilágítod
sárga harisnyádat ha nyúzom enni kívánlak
kottyogásod hörgésembe fúl
fazekamba kívánlak
párnámba kívánlak
pelyheidet tenyeremből ablakom rácsára fújnám
hogy árnyékában gubbasszak
kádamba kívánlak
forró habokban kopasztani
száraz fuvolámba facsarni
hogy nedvedtől dagadtan rikoltson az éjszakába
Újvidék, 1968. augusztus 19.
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
