„Miért jönnek ide mindezek az emberek a pöcegödör-országokból [shithole countries]? – kérdezte Donald Trump elnök az afrikai országokra utalva, miközben csütörtökön a Fehér Házban tárgyalt a kongresszus kétpárti küldöttségével a bevándorlási reformról. A fekete kontinensnél nem megállva hozzátette: –Minek nekünk még több haiti [bevándorló]? Rúgjátok ki őket! Olyan helyekről jöjjenek, mint Norvégia!”
A norvég preferencia nyilvánvalóan annak köszönhető, hogy előző nap éppen a konzervatív oslói miniszterelnöknő járt nála. A „pöcegödör” elnöki metaforáján viszont annyira kiakadt az amerikai sajtó, hogy – a szélsőjobboldali Fox hírtévé kivételével, amely Trump Ekhójaként szirénázza a gyűlöletet – felhagyott a történelmi hagyományokkal és elkezdte nem kipontozva, hanem teljes szóval kiírni a korábban nyomdafestéket és képernyőfeliratot nem tűrő elnöki káromkodásokat. (A shithole szó, ami pöcegödröt, de segglukat is jelenthet, angolul vulgarizmusnak számít.)
„Ha én illegális vagyok, akkor a házad meg az ételed is az” – bevándorlók tüntetnek Trump ellen (Fotó: Des Moines Register)
Amerika nyilvánvalóan a bevándorlók országa. Családegyesítők, munkaengedélyesek, itt maradó egyetemisták, vízumlutri-nyertesek, menekültek, gazdasági migránsok – az Egyesült Államok évtizedek óta a világ legbefogadóbb országa: több, mint egymillió ember érkezik és telepszik le évente. (A lakosság arányához képest Magyarországon ez évi 33 ezer embert jelentene.) Donald Trump arra építette 2015 nyarán elindított választási kampányát, hogy az „idegeneket” ki kell paterolni, mert „bűnözők, tolvajok, kábítószerkereskedők, ingyenélők, iskolázatlanok, megbízhatatlanok, elveszik az amerikaiak kenyerét”, a muzulmánok meg mind terroristák. A „gyönyörű nagy határfal” volt a nagygyűlések egyik hívószava, ahol tíz-húszezres tömegek rajongták körül az idegengyűlölő milliárdost – mert az ilyesminek nincs határa.
A Trump-elnökség azzal kezdődött, hogy minden minisztériumi egyeztetés nélkül a Fehér Ház egyik fiatal munkatársa (akit Steve Bannon – azóta kirúgott, sőt Trump által is meggyűlölt – fehér szuprematista elnöki főstratéga emelt maga mellé) minden minisztériumi meg jogi egyeztetés nélkül megírta a beutazási tilalmat féltucat muzulmán többségű ország polgárai ellen. A dilettáns elnöki rendeletből akkora káosz keletkezett a repülőtereken, hogy tüntetések egész sora indult be, majd a bíróságok betiltották a kitiltást. Annak sokadik újabb változatát azóta ugyan jóváhagyta a Trump által konzervatív bíróval kiegészülő legfelső bíróság, de jócskán módosított formában.
Mivel a „gyönyörű nagy határfal” csak nem épül, mert még a kongresszusi hatalmat markukban tartó republikánusok jó része sem hajlandó tízmilliárdokat áldozni olyasmire, aminek semmi értelme, Trump egyéb intézkedésekkel próbálja beváltani idegenellenes populista ígéreteit. Hol az Obama-kormányzat által (amelyik pedig csúcsra járatta a kitoloncolást) kétéves védelmet nyerő nyolcszázezer fiatalt (akik kiskorúként került illegálisan az USA-ba, de önként jelentkeztek – ez az ún. DACA program) akarja kitoloncolni, hol a vízumlutrit kívánja eltörölni, hol a nyolc évvel ezelőtti haiti földrengés nyomán befogadott kétszázezer haiti menekült eltávolításával igyekszik jó pontokat szerezni kisebbségben lévő választóbázisa szemében: az amerikaiak jelentős többsége ugyanis elutasítja a bevándorlásellenes szélsőségeket.
Néhány nappal ezelőtt úgy tűnt, hogy az elnök kiegyezik a demokratákkal egy bevándorlási reform körvonalairól: meghagyja a kiskorúak védelmét, az ellenzék pedig cserébe beleegyezik, hogy felére csökkentik a vízumlutri évi keretét. Trumpnak örömében még olyasmi is kijött a száján, hogy „a bevándorlási törvényt a szeretet törvényeként kell megírni” – márpedig éppen emiatt a gondolat miatt csúfolta ki a választási hadjárat során a konzervatív Jeb Busht, akinek a felesége mexikói.
Ann Coulter, az elnök kedvenc szélsőjobboldali kommentátora: „Trumpban bízunk” (Fotó: Washington Examiner)
Az történhetett, hogy Steve Bannon volt főstratéga kiátkozása után – akit a Tűz és düh című, hét elején megjelent riportkönyvben (a Szabad Magyar Szó itt írt róla) közzétett kemény Trump-bírálata tett nemkívánatos személlyé a jobboldalon – Trump nyilvánvalóan elveszítette a bevándorlási iránytűt. Vagy egyszerűen csak elgurult a pirulája – mondják komoly kommentátorok is. Hiszen alig pár hónapja mondta Floridában, éppen haiti bevándorlók előtt, hogy „még ha nem is szavaztatok rám, én akarok a legnagyobb védelmezőtök lenni”. De hát az még szeptemberben történt, és Trump különben sem koherens gondolatmenetéről ismert. A trumpi Haiti-utálat értelmezéséhez azt is érdemes tudni, hogy – miközben opportun esetekben „mind AIDS-esnek” tartja az ottani lakosságot, floridai kastélyában nem egy haiti bevándorló dolgozik. Nem meglepő hát, hogy Trump a hét elején még azt is bedobta: el tudja képzelni az állampolgársághoz vezető utat a kiskorú gyermekként érkező illegálisok számára.
A Bannon kiátkozása nyomán felszínre tört elnöki jóindulat azonban hangos felháborodást okozott a szélsőjobboldal Ekhó-tévéjében (vagyis a Fox hírcsatornán), úgyhogy erre vezethető vissza a hirtelen újabb pálfordulás. Trump kedvenc szélsőséges kommentátora, a hosszú hajú szőke ciklon Ann Coulter ugyanis azonnal leteremtette az elnököt a „migráncs-simogatás” miatt. Márpedig Trump mindennap órák hosszán át szívja magába a „rókatévé” gyűlöletmantráit, és éppen Coulter a kedvenc megmondóasszonya, aki legutóbbi könyvében azt írta, hogy „Trump bármit büntetlenül megtehet – kivéve a bevándorlással kapcsolatos engedékenységet”.
Így süllyed a bevándorlók „legnagyobb védelmezője” a szeretet felhőiből a pöcegödörbe.
LEGFRISSEBB: Péntek hajnalban Trump a Twitteren tagadta – szintén konfúz üzenetben –, hogy az inkriminált szót használta volna: „Kemény szavakat használtam, de nem ez volt a nyelvezet, amit használtam egy borzalmas javaslattal szemben – nagy bajban a DACA-program!”
(Borítóképünkön: Az elnökjelölt Trump, szeretetének kifejezéseként, ingyen vállmasszázsban részesít egy legális bevándorlót Chicagóban. Fotó: Zimbio)
