Szerbiában 2017-ben mérsékelt előrelépés történt az ország emberi jogokkal kapcsolatos kötelezettségei és ezen kötelezettségek gyakorlati alkalmazása terén, értékelte a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi szervezet legújabb éves jelentésében.
Az emberi jogok terén tapasztal helyzetet elemző részben a HRW megállapítja, hogy az újságírók és az emberjogi aktivisták ellenséges környezetben dolgoznak, illetve, hogy a kormánypárti média „gyalázkodó kampányokat” folytat a független újságírók ellen, akiket azzal vádolnak, hogy árulók vagy külföldi bérencek.
A hatalom reakciója az újságírók elleni támadásra nem volt megfelelő, értékelte a HRW, amely emlékeztetett, hogy a magas rangú európai tisztségviselők szerbiai látogatásaik alkalmával nyilvánosan nem mutattak rá arra, hogy szükség lenne javítani a helyzeten az emberi jogok szavatolását illetően.
„Az év folyamán az EU tisztségviselői szerbiai látogatásaik alkalmával Szerbia uniós csatlakozási folyamataira, valamint a Belgrád és Pristina közötti párbeszéd előmozdítására koncentráltak, anélkül, hogy nyilvánosan síkra szálltak volna az emberi jogok érvényesítése területén szükséges fejlődés érdekében” – olvasható a HRW jelentésében.
A nemkormányzati szervezet jelentésében közzétette a Szerbiai Független Újságírók Egyesületének adatait, amelyek szerint tavaly januártól november közepéig 75 esetben fenyegettek meg, viszonyultak erőszakosan vagy félemlítettek meg újságírókat az országban. „Az újságírók elleni támadások folytatódtak, a hatalom reakciója pedig nem volt megfelelő. A kormánypárti média folytatta a gyalázkodó kampányait, amelyek a független média és újságírói ellen irányultak” – értékelte a HRW.
A szervezet szerint az emberi jogok védelmével foglalkozó aktivisták Szerbiában ellenséges környezetben dolgoznak. „A jogvédőket érő online fenyegetések gyakoriak, ezeket a hatóságok ritkán vizsgálják ki. A kormánypárti média az emberi jogi aktivistákat »árulóknak« és »külföldi bérenceknek« bélyegzi” – írja jelentésében a RHW.
A jelentés kitér arra is, hogy a menedékkérés feltételei továbbra is rosszak, s hogy a menedékkérő rendszernek vannak hiányosságai, annak ellenére, hogy csökkent a menedéket kérők száma. Január és október között 5 153 személy folyamodott ilyen státusért, ami feleannyi, mint ahányan 2016-ban kérelmezték a menekültstátust. A kérelmezők zöme afgán, iráni és szíriai volt. Novemberig Szerbia csak egy szír kérelmezőnek hagyta jóvá a menekültstátust.
