Hatalmas gazdasági lehetőséget rejt magában a Nyugat-Balkán uniós csatlakozása, ugyanakkor komoly problémát okozhat, ha ezek az országok az EU-n kívül maradnak – hangsúlyozta a Külügyi és Külgazdasági Intézet és a Konrad-Adenauer-Stiftung budapesti irodája által szervezett csütörtöki konferencián Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.

Integrációjuk gazdasági aspektusáról szólva a magyar diplomácia vezetője kiemelte, a nyugat-balkáni államok GDP-növekedési rátája – ha jóval alacsonyabb bázisról is, de – eléri vagy felülmúlja az uniós átlagot, a biztonsági szempontokról szólva pedig annak a véleményének adott hangot, hogy ha stabil és integrált ez a térség, akkor sokkal nagyobb az esély az unióba tartó migráció megállítására.

Szijjártó Péter megjegyezte: a Nyugat-Balkán integrációja az EU előtt álló egyik legfontosabb kihívás, s őt sokkolta, amikor elolvasta az Európai Bizottság beszámolóját, amely 2025-re jelezte reálisnak a csatlakozási folyamatban legjobban álló két állam, Montenegró és Szerbia tagfelvételét.
Milyen kárt okozhatna tagállamként Montenegró az Európai Uniónak? – tette fel a kérdést Szijjártó Péter.

Kijelentette: Szerbia a stabilitás pillére a Nyugat-Balkánon; ha Szerbia stabil, akkor jó reményünk van arra, hogy a Nyugat-Balkán stabil lesz, de nehéz időket hozhat, ha Belgrád elveszti a csatlakozás iránti lelkesedését.
Visszautasította, hogy uniós országok bírálják Szerbiát kisebbségi politikája miatt: Szerbiában jobban bánnak a magyar kisebbséggel, mint szomszédos uniós tagállamok.

A jó szerb-orosz kapcsolatokról szólva azt emelte ki a miniszter, hogy annak földrajzi és történelmi okai vannak. „Hogyan várhatjuk el a szerbektől, hogy vágják el a szálakat Oroszországgal, amikor nem adjuk meg a pozitív visszajelzést, hogy integrálódhatnak hozzánk?” – tette fel a kérdést Szijjártó Péter, amellett érvelve, hogy mihamarabb meg kell nyitni azokat a fejezeteket a csatlakozási tárgyalásokon, amelyek esetében ezt eddig nem tették meg.

A miniszter szerint az uniós bővítés folytatásával lehet a legeredményesebben új szövetségeseket találni. Mint mondta, „minél többen vagyunk, annál erősebbek vagyunk”. Megjegyezte azt is, a túlságosan elhúzódó csatlakozási folyamat megnehezítheti a csatlakozáspárti kormányok dolgát.

Szijjártó Péter megemlítette, a nyugat-európai államoknál egyfajta fáradtság érzékelhető az Európai Unió bővítésével kapcsolatban. Véleménye szerint a térséggel kapcsolatban „a 24. órában vagyunk”, mert miközben a globális politika főszereplőinek, így az Egyesült Államoknak, Oroszországnak és Törökországnak is van a térségre vonatkozó stratégiája, az unió „a leglassabb a nagy játékosok közül”.
Hangsúlyozta azt is: az unió soros elnöki tisztét betöltő Bulgária elkötelezett a bővítés mellett, és az őket a poszton követő két állam, Ausztria és Románia is bővítéspárti, ez az álláspont azonban nem tartozik az uniós fősodorba, emlékeztet az MTI.