Soha ilyen ékes, fényes Szivárványt:
abroncsként fogta át a pannon Eget!
Unták, ám bámulták, nézték
parasztok, barmok, madarak,
s szégyenkeztek is közben, hogy ellágyultak
egy rongy szivárvány alatt.
A Szivárvány meg folyton szebb lett –
ahogy bukott: föllélegzett hát
a pannon világ: nem valók e zsíros mezőkre
efféle bolond és szertelen
költői komédiák!
