mint égő fáklyákat
a katakombák mélye
hordozlak-óvlak
légutaim folyosóin
áramlasz bennem
csöndet hagytál
magad után ereimben
sem levegő sem vér
hallójárataimban hangod
testemből alakítod agyagod
agyagod formálod
újraírod lényem
szavait veszti köröttem
szék toll s íróasztal
csöndet hagytál
kócos mosolyoddal
kiáramlott belőlem
a mondanivaló
akár elektronokból
a töltet:
némán s ügyefogyottan
lebeg fejünk felett
a leírhatatlan
Támogassa a független vajdasági magyar újságírást!
Havi 5 euróért reklámmentesen olvashatja portálunkat és a PLUSZ rovat tartalmait.
Tovább az előfizetési oldalra: Kártyás előfizetés (ÚJ) – Banki átutalás vagy Paypal
