Mindig azt a helyet, azt a pillanatot kereshetted
mely föllobbant és gyorsan kiolt
de kiterült az idő, és nem maradt más
mint lépést találni, nyomot ütni
kirajzolni az okok hálózatát –
csiszolópapír, tű, nagyítólencse
törvényhozás helyett a lehetne, lehetett volna hite.
Nem tudott fölszívni, magához hasonlóvá tenni ez a kor.
Nem bírt veled, nem tudott romjaidban fölmutatni
megénekelni, mint apámat.
Maradtál önfejű egész, osztatlan érzéki bizonyosság
most már nem enged el a csúnyán megkínzott golyóbis
hallgat, és tebenned minden bizodalma.
