KÉRDÉS:
Kedves Éva!
Azzal a problémával fordulok Önhöz, hogy néhány hónappal ezelőtt abbahagytam a sportot: éveken át futottam, de januártól új városba költöztünk, s nem sportolok. Munkanélküli vagyok, a férjem jól keres, én otthon vagyok a hároméves gyerekkel. Azt veszem észre magamon, hogy az utóbbi időben egyre idegesebb, egyre feszültebb vagyok, és nem tudom ezt levezetni.
Lehet, hogy a sport volt az, ahol korábban megszabadultam a felesleges stressztől, most pedig, hogy nincs, ezt észleli a szervezetem is?
Mit ajánl, kezdjek-e újra sportolni, vagy hogyan oldjam meg a felgyülemlett düh levezetését? A gyerekkel sétálunk, kimegyünk a parkba, de ez úgy tűnik, nem elég a szervezetemnek.
Válaszát előre is köszönöm.
Üdvözlettel,
Zs (T)
VÁLASZ:
Kedves kérdező!
Valóban lehetséges, hogy az eddigi tevékenységei, stresszkezelési módszerei, akár spontán, akár tudatosan használta őket, a változások folytán nem elégségesek, vagy megszűntek és csak nő és nő a feszültség.
Érdemes azonban egy kicsit utánajárni, hogy mitől is lesz feszült, mérges vagy dühös. Erre csak Ön tudhatja a választ. Általában a változások, pl a költözés önmagában is erős stresszfaktornak minősülhet. Az otthonlét, izoláció, kortárs kapcsolatok hiánya vagy nehézségei és egy 3 éves gyermek melletti helytállás vélhetőleg szintén okozhat belső feszültséget. Ha már létrejött, akkor a kibeszélés is levezetést jelenthet, de a rendszeres, erőfeszítést igénylő testedzés (az Ön életkorában a séta nem ilyen) hatékonyabb. Ide sorolható még a pszichológiai jellegű terápia, vagy súlyosabb esetben akár a gyógyszeres kezelés.
De ha a régebbi életszakaszában a sport az élete része volt, akkor most nem hiába érzi hiányát és lám tünetekkel is reagál… A feszültséglevezetésen kívül a rendszeres, izzasztó testmozgás a szerotoninszintet is megemeli (a „boldogsághormonét”) és ezáltal javítja az általános közérzetét is.
Üdvözlettel,
Dr. Bezzegh Éva
