Szív és ész közt a szakadék,
végtelen földre darab ég,
fröccsen a lélek sara szét,
balettcipőben baka lép,
parlagfűmezőn kaszagép,
hazátlanságban hazakép,
országmenzán a habarék,
királyok híján csupa nép,
pedigrék között vakarék,
dőzsölők földjén takarék,
bicskázás helyett karaték,
elakadt kápók szava rég,
sivatag szomja csapadék,
csőrön ledugni kacsapép,
automata zabagép,
ásítást kelthet csak a szép,
s ha nem indulnál haza még,
élethossziglan laza légy,
mosolyból-könnyből maradék –
s meg is kaptad a kabarét.