Tizenkét, a Kercsi-szoros közelében elfogott ukrán haditengerész kéthavi előzetes letartóztatásáról döntött kedden a bíróság az Ukrajnától 2014-ben Oroszországhoz csatolt Krím félsziget székvárosában, Szimferopolban.
Az orosz hatóságok vasárnap az ukrán haditengerészet három járművét tartóztatták fel a Fekete-tengeren az államhatár megsértésének címén, illetve amiatt, hogy a hajók nem reagáltak a parti őrség felszólítására és a jelek szerint nem szándékoztak betartani a Krím birtokba vétele óta orosz ellenőrzés alatt álló Kercsi-szoroson való áthaladás szabályait.
Az incidens helyszínén 24 ukrán állampolgárt vettek őrizetbe. Az incidens során az orosz fél lövéseket adott le, amelyek következtében három ukrán tengerész megsérült, akik kórházi ápolásban részesültek.
A Szimferopol Kijevi kerületében működő bíróság szóvivője elmondta, hogy a gyanúsítottakat csoportosan elkövetett, tiltott, erőszakos vagy erőszakkal fenyegető határátlépés címén hat évig terjedő szabadságvesztésre ítélhetik.
A bíróság szóvivője szerint a gyanúsítottakat ítélhették volna házi őrizetre is, de mivel nem rendelkeznek állandó lakcímmel a Krímben, a testület csak eljárás alatti előzetes letartóztatásról tudott dönteni.
Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) kedd este arról tájékoztatta az médiát, hogy egy, az elfogott ukrán hajókon lefoglalt dokumentum szerint a köteléknek az volt a feladata, hogy megkíséreljen a Kercsi-szoroson át rejtve átjutni az Azovi-tengerre. A hatóság emberei találtak egy kézzel írt jegyzetet is, amely szerintük arról tanúskodott, hogy az ukrán tengerészek tisztában voltak a Kercs-Jenikal csatornán való áthaladásnak a Moszkva által megszabott szabályaival.
Az orosz szolgálat azt állította, hogy az ukrán járműveket harckészültségbe helyzeték, mert az ágyúk ponyváját levonták, a fegyverek csövét pedig 45 fokos szögben megemelték és az orosz hajókra irányították. Az ukrán tengerészeket figyelmeztették, hogy a fegyverhasználattal való fenyegetést az orosz területi vizeken való békés áthaladás szabályainak megsértéseként fogják értelmezni.
Petro Porosenko ukrán elnök szerint közben a kedden adott tv-interjúiban azt mondta, szerinte azért kellett bevezetni a hadiállapotot, mert Ukrajnát egy nagyszabású szárazföldi agresszió veszélye fenyegeti Oroszország részéről.
Hangsúlyozta: az ország vezetésének kötelessége volt biztosítani a törvényi alapot az ukrán fegyveres erőknek arra, hogy ellenálljanak egy lehetséges nagyszabású orosz agressziónak.
Az elnök megjegyezte, hogy a hírszerzéstől kapott bizonyítékok alapján „megkétszereződött” az orosz harckocsik száma Ukrajna határa mentén. Szavai alátámasztására a televíziós újságíróknak műholdas felvételeket mutatott, amelyeken állítólag orosz katonai támaszpontok láthatók Ukrajna határától 18 kilométerre az orosz oldalon. A felvételek az UNIAN ukrán hírügynökség jelentése alapján szeptember 17-én, 24-én és októberben készültek.
A hadiállapot, amely az ukrán jogrend szerint a rendkívüli állapot egy formája, várhatóan szerdán lép életbe Ukrajna tíz – Oroszországgal és a Moldovához tartozó, Ukrajna által el nem ismert szakadár Dnyeszter Menti Köztársasággal határos, valamint a Fekete és az Azovi-tengerpart mentén fekvő – megyéjében 30 napi időtartamra.
