A Glotta Nyelvi Intézet és az eszéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék december hatodika és hetedike között rendezte meg a KOMMUNIKÁCIÓ ÉS NYELV 3. – Látható és hallható kisebbségek című tudományos- és szakkonferenciát, melyre az eszéki Josip Juraj Strossmayer Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán került sor. A konferenciát Lehocki-Samardžić Anna, az eszéki Magyar Nyelvi és Irodalom Tanszék vezetője, a Glotta Nyelvi Intézet elnöke, illetve Leonard Pon, az eszéki Bölcsészettudományi Kar dékánhelyettese nyitotta meg.
A köszöntőbeszédekben kiemelték a konferencia jellegének egyediségét, tematikai sokszínűségét, továbbá a filológia, valamint a kisebbségkutatás közötti szoros összefüggéseket.
Leonard Pon dékánhelyettes és Lehocki-Samardžić Anna tanszékvezető megnyitják a konferenciát
Az első plenáris előadást Csermák Zoltán, újságíró, a Hagyományok Háza külső munkatársa tartotta meg Kritikus nyelvelés címmel, amelyben a kritika műfaját vizsgálta széles szempontrendszer alapján, kitérve a kritikusi etika kérdéskörére is.
Csermák Zoltán plenáris előadása
A második plenáris előadó Sokcsevits Dénes, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézetének történésze a Nemzetiségi önkormányzatok és a kulturális autonómia kiépítése a magyarországi horvátoknál című előadásával áttekintést nyújtott az 1990-2019 közötti magyarországi kisebbségbarát környezet biztosította eredményekről, ugyanakkor rávilágított a fennálló rendszer hiányosságaira is.
A tudományos munka a továbbiakban szekciók szerint folyt, melyek közül az elsőben a fordítás témakörét járták körül a fordításkritika (Guelmino Szilvia, Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda, Budapest: A hiteles fordítás és a lektorálás, Bockovac Tímea Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Eszék: A turisztikai szövegtípusok fordításának nehézségei), a terminológiai bázisok (Slađana Milinković, A Szerbiai Bírósági Fordítók és Tolmácsok Társasága, Újvidék: Upotreba stručne terminološke baze kao doprinos kontinuiranoj edukaciji prevodilaca), és az elektronikus szakszótárak használatának bemutatásán keresztül (Lehocki-Samardžić Anna, Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Eszék: A Termini magyar-magyar szótár használatát ismertette a fordítók és tolmácsok munkájában.)
Guelmino Szilvia a szakfordításról. Guelmino Sándor vajdasági költő özvegye az eszéki tanszéknek adományozta férje hagyatékát.
A második szekció több aspektusból vizsgálta a nyelv, az irodalom és a néprajz tudományterületének viszonyrendszerét, valamint annak a kisebbségi létben betöltött identitásmegőrző szerepét. Győrffi Réka (Duna Médiaszolgáltató Zrt., Budapest): A gyermekek nyelvén — az esti mesék kimeríthetetlen, bűvös cilindere…címmel a közmédia „Otthon a világban” projektjét ismertette, Bence Erika (Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Újvidék): Az irodalomoktatás kérdései Vajdaságban (az új magyar irodalmi tantervekről) című rendkívül inspiráló előadásában kitért a tantervíró és a tankönyvíró szerepvállalásának fontosságára, illetve új módszertani megközelítést kínált a kanonizált olvasmányok feldolgozására. Walkó Ádám György (Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék, Eszék): „A behálózótt olvasó – Irodalom és internet” címmel valóra vált utópiaként közelítette meg a hipertext és az ergonomikus szöveg jelenségét, kitérve arra, hogy milyen új szövegstruktúrák generálhatók a kibertér eszközeivel. Burján István (Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztály, Pécs) a múzeumpedagógia jó gyakorlatát mutatta be, a Karácsonyi ünnepkör-karácsony szimbolikájához kapcsolódó tárgyak és szöveghelyek értelmezésével.
Burján István pécsi múzeológus. Egykoron a bácskai Szilágyiban tanár.
A konferencia második napján doktorandusz hallgatók és a tanszék diákjai adtak elő, a fordítástudományt és a jelenkutatást érintő témákban. A résztvevő hallgatók és mentoraik: Đelatović Sonja – Lehocki-Samardzic Anna: A reáliák fordítása dr. Debreczeni László Egy medikus barlangolásai börtönországban könyve alapján magyar-horvát nyelvpárban, Deriš Katarina – Lehocki-Samardzic Anna (J. J. Strossmayer Tudományegyetem): Az ad hoc fordítás kihívásai a magyar kisebbségi szervezetekben, Fehér Viktor (PTE BTK Néprajz-Kulturális Antropológiai doktori program): Sikeres láthatósági stratégiák Székelykevén (A székely és/vagy magyar reprezentációs stratégiák antropológiai vizsgálata), Hordósi Dániel (Budapesti Corvinus Egyetem – Nemzetközi kapcsolatok Multidiszciplináris Doktori Iskola): A horvátországi magyarság jogi helyzete, Pap Sindy – Dobsai Gabriela: Dályhegyi magyarok), Vlahek Dunja – Kelemen Daniella – Dobsai Gabriela: Az eszéki Népkör múltja és jelene.
Fehér Viktor az újvidéki Magyar Tanszéken szerzett magyartanári oklevelet, Jeleg Pécsett doktorandusz hallgató. Székelykeve volt előadása témája.
A konferencián sor került sor a Vodič kroz pravne sisteme regiona (Útmutató a régió jogrendszereihez) című kiadvány bemutatójára is, amely hiánypótló szakszótárként használható. A Slađana Milinković által szerkesztett szakmunka 2018-ban jelent meg, annak elkészítésében az egykori Jugoszlávia valamennyi utódállamából vettek részt szerzők. A mű kiadója: az Állandó Bírósági Tolmácsok és Fordítók Szerbiai Egyesülete.
A két napos rendezvény folyamán látogatható volt a Szülőföld Alap és a Bellyei Járás Magyar Kisebbségi Önkormányzati Tanácsának támogatásával 2012-ben Laskói életképek címmel létrehozott kiállítás is, amely a laskói magyarok életképeit rögzítette, a két világháború közötti és az azt követő időszakban.
A tanácskozás közönsége
Vendégszerző: Bockovac Tímea Anita
Fotók: Ena Golik
