A németek többsége nem sajnálkozik azon, hogy az Egyesült Államok katonákat vonna ki Németországból. Úgy vannak vele, az lenne legjobb, ha az Európában őrzött amerikai atomfegyvereket is vinnék magukkal.
Nyugat-Európa számos országában állomásoznak amerikai csapatok a II. világháború óta. A hidegháború alatt Nyugat-Németország területén mintegy 250 ezer amerikai katona nézett farkasszemet a keletnémet oldalra telepített 40 szovjet hadosztály mintegy 560 ezer katonájával. Manapság Németországban 34 500 amerikai katona tartózkodik, de Trump elnök a napokban bejelentette, hogy 9 500 fővel csökkenti létszámukat.
Miért? Trump talán nincs jóban a „Muttival”, Angela Merkel német kancellárral? Vagy Berlin valóban „vétkes módon” nem teljesíti a NATO-beli kötelezettségét? Esetleg csupán Trump újabb kampányfogásáról van szó?
Az amerikai katonák németországi jelenléte „rengeteg pénzbe” kerül az Egyesült Államoknak – indokolta a csapatkivonást az amerikai elnök. Trump egyben azzal is megvádolta Németországot, hogy kereskedelmi kapcsolataiban egyoldalú és igazságtalan politikát folytat és visszaél Washington jóindulatával. Arra a kérdésre, hogy pontosan mire is gondolt, Trump nem adott egyértelmű választ, de annyit megjegyzett, hogy addig biztosan nem küldenek több amerikai katonát Németországba, míg Berlin nem teljesíti kötelezettségeit a NATO-ban, azaz míg a GDP-je két százalékát nem szánja az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének finanszírozására.
Heiko Maas német külügyminiszter visszafogottan reagált Trump bejelentésére, de beismerte, hogy a két ország „kapcsolata bonyolult”. Ezzel szemben Annegret Kramp-Karrenbauer német honvédelmi miniszter helyteleníti a Németországban állomásozott amerikai katonák számának csökkentését, és nem tartja megfelelőnek a döntés indoklását sem.
Megkopott Amerika imázsa
Egyelőre nem világos, hogy az amerikai csapatok kivonására valóban sor kerül-e. ha azonban csakugyan megtörténik, bizonyosan tartósan befolyásolni fogja a németek Amerika-képét. Az utóbbi időben megrendült a sokáig uralkodó Amerika-imázs, amely két összetevőből állt: a felszabadítók és védők iránti hálából, valamint abból a szimpátiából, amelyet az erkölcsi idealizmus alapjáról kifejtett, a Szovjetunó ellen ható kritika táplált.
A németek a II. világháború befejezése után az amerikai katonákat a szabadság képviselőinek tekintették, de ez a szemlélet egyre inkább elhalványult az elmúlt évtizedekben. Azoknak az embereknek a száma, akik még saját tapasztalataikból emlékeznek arra, hogy az amerikai megszálló csapatok katonái csokoládét, rágógumit vagy trópusi gyümölcsöket osztogattak Nyugat-Németországban vagy Berlin nyugati részén, egyre jobban csökken. Azok a német lányok is eltünedeztek, akik arról álmodoztak, hogy Amerikába kerülhetnek, ha egy amerikai katona feleségül veszi őket, vagyis nemcsak szeretője lenne. És persze az ott állomásozó amerikai katonák száma is drasztikusan csökkent az elmúlt harminc évben: míg 1985-ben még 250 ezer amerikai katona „védte” Nyugat-Németországot, számuk most 35 ezer alá csökkent. De Trumpnak még ez is sok: 11 ezer katonával kevesebbet szeretne ott tartani.
Manapság az amerikai katonák már nincsenek annyira jelen a német közélet mindennapjaiban, mint régebben, amikor felvonulásokat és nyilvános fesztiválokat tartottak, sportklubokban tevékenykedtek vagy személyes barátságot kötöttek a helyiekkel (különösen persze a hölgyekkel). Az amerikai fegyveres erők szinte teljes egészében kivonultak Hessen tartományból, de hamarosan elhagyhatják a Rajna-vidék-Pfalzot vagy Bajorországot is.
A vietnámi háború és az Egyesült Államok kegyetlen, érdekvezérelte latin-amerikai politikája megváltoztatta a németek Amerika-szemléletét. Ezen persze nem javított, hogy 2016-ban Trump lett az elnök, távozása viszont javíthatna az USA megítélésén.
Mit szólnak mindehhez a németek?
Egy közvélemény-kutatás szerint a Németországban állomásozó amerikai katonák számának leépítését a német lakosság 47 százaléka üdvözölné. Ez újdonság: 2019 őszén a Pew kutatóintézet felmérése szerint a megkérdezetteknek csaknem fele tartotta fontosnak az amerikai csapatok jelenlétét Németországban, elsősorban nemzetbiztonsági szempontból. Ezzel szemben a megkérdezett amerikaiak 85 százaléka tartotta fontosnak a németországi jelenlétet.
A Bundestagban képviselt pártok különböző módon reagáltak Trump bejelentésére. Míg a Die Linke (A Baloldal) azt követeli, hogy Trump minden amerikai katonát vonjon ki Németországból, a Zöldek szerint az USA-nak már régen el kellett volna távolítania a kisebb hatósugarú, taktikai nukleáris fegyvereket is. De a Die Linke és a Zöldek ellenzékben vannak. Ezért érdekes, hogy hogyan reagált Trump bejelentésére Rolf Mützenich, a koalíciós kormányban is részt vevő szociáldemokraták (SPD) parlamenti képviselőcsoportjának vezetője, aki szerint Németországnak teljes mértékben le kell állítania az amerikai fegyverek vásárlását, ha az USA csakugyan kivonja csapatait Németországból.
A legutóbbi közvélemény-kutatások szerint a németek többsége annak örülne igazán, ha az amerikaiak hazaszállítanák a német légi támaszpontokon tárolt taktikai nukleáris fegyvereket. Ugyanakkor Heiko Maas a pártján belül azzal érvelt az atomfegyverek eltávolítása ellen, hogy Európában több ország is fenyegetve érzi magát Oroszország által, a biztonságukat pedig ezek a fegyverek tudják szavatolni. Tehát ha Németország lemond a nukleáris fegyverekről, azaz a taktikai nukleáris fegyverek feletti közös német–amerikai ellenőrzésről, ez az európai biztonságot is lényegesen gyengítené.
De majd meglátjuk, hogy végül is hogyan fog Amerika dönteni – Trump, vagy az utódja…
Az USA ramsteini légi támaszpontja (Fotó: az USA Védelmi Minisztériuma)
