A Családi Kört és a Szabad Magyar Szót kiadó Sajtószabadság Alapítvány megbízásából végzett közvélemény-kutatást a zentai Identitás Kisebbségkutató Műhely. A kutatás elsősorban a vajdasági magyarok médiafogyasztási szokásait vette górcső alá (ilyen jellegű kutatás legutóbb épp 10 évvel ezelőtt, 2011 szeptemberében készült a Magyar Nemzeti Tanács megbízásából), de más témákra, így például a lakosság közérzetére is kitért. A kutatás eredményeit folytatásokban közöljük.
A negyedik részben megnézzük, hogyan informálódunk az interneten, milyen céllal töltjük el ott a legtöbb időt és milyen hírportálokra kattintunk leggyakrabban.
Egyre jelentősebb mértékben tolódik az életünk különböző szegmensei az online térbe: Munkavégzés, újságolvasás, filmnézés, konferenciák, oktatás és még folytathatnánk. A kutatásban külön vizsgáltuk az online tartalmak fogyasztását és a médiafogyasztást.
Mivel az internet nyelve az angol, érdekes lehet a nyelvtudásra is vetni egy pillantást, mielőtt elkezdünk barangolni.
Diagram 4-1: Nyelvtudás
Azt is megnéztük, milyen eszközöket használnak leginkább az internetezés során. Legtöbben az okostelefonjukon olvasnak, nézelődnek; tablettel rendelkeznek legkevesebben. Az asztali számítógépek elé egyre ritkábban ülünk le, már laptopja is több embernek van, mint asztali gépe.
Diagram 4-2: Eszköz-ellátottság
A legtöbb megkérdezett (53,3 százalék) naponta vagy naponta többször csatlakozik internetre, míg 29,7 százalék azok aránya, akik folyamatosan online vannak. Körülbelül 10 százalék ennél ritkábban internetezik és 10 százalékra tehető azok száma, akik szinte soha nem használják az internetet.
Diagram 4-3: Internethasználat gyakorisága
Arra is kíváncsiak voltunk, hogy milyen célra használják a legtöbbet az internetet az emberek: 30,9 százalék tájékozódásra, hírek olvasására, 30,1 százalék ismerősökkel való kapcsolattartásra, 12,9 százalék munkavégzésre és munkaügyi kapcsolattartásra, 9,6 százalék közösségi oldalak használatára, 7,4 százalék szórakozásra, játékra, 6,6 százalék tanulásra, anyaggyűjtésre, 1,1 százalék ismerkedésre, 0,4 százalék pedig véleményének hangoztatására. További egy százalék egyéb kategóriát jelölt meg, amelybe például az időjárás követését és online filmek nézését jelölték meg. Kutatásunk tárgya szempontjából sokatmondó adat, hogy legtöbben legtöbbször tájékozódásra és hírek olvasására használja az internetet.
Diagram 4-4: Internet-használat célja
A leggyakrabban látogatott oldalak a Facebook, Instagram, Youtube, Pinterest, Reddit, Gmail, Index, Blic. Népszerűek a különböző meteorológiai honlapok, a recepteket kínáló honlapok, illetve a sportra szakosodó portálok. A vajdasági magyar nyelvű online hírportálok közül említettek a Pannon RTV, Délhír, Magyar Szó és a Szabad Magyar Szó.
A közösségi oldalak közül legnépszerűbb a Facebook, amelyen a mintába kerülők közel 80 százaléka rendelkezik regisztrációval. Ezt követi az Instagram, 42,2 százalék, és legkevesebben a Twittert használják, 4,3 százalék.
Táblázat 4-1: Közösségi hálók használata
Nem tapasztalunk jelentős különbséget a férfiak és a nők internethasználatának gyakorisága között. Aszerint viszont, hogy mire használják, egy különbség mutatkozik: míg a nők esetében magasabb azok aránya, akik ismerőssel való kapcsolattartásra használják az internetet, a férfiak esetében ugyanennyivel magasabb azok aránya, akik munkavégzésre használják az internetet. A nők magasabb arányban használják a Facebook és az Instagram közösségi oldalakat, míg a Twittert a férfiak preferálják inkább.
A következő részben arról olvashatnak, hogyan befolyásolja a Facebook az életünket és milyen hírportálokban bízunk leginkább.
1. rész:
2. rész:
3. rész:
Ki ezért, ki azért internetezik (IIlusztráció: Shutterstock)
