Előre megfizettetné az állam a bírósági illetékeket

Hatalmas visszhangot váltott ki a szakma, de a polgárok körében is a napokban napvilágot látott, polgári perrendtartásról szóló törvény módosításának tervezete. A tervezet ellen már felszólalt a Szerbia Ügyvédi Kamara és követelte a közvita meghosszabbítását hat hónappal, illetve tárgyalásokat folytatnak az Igazságügyi Minisztériummal. Az ügyvédek a teljes munkabeszüntetést is fontolgatják, amennyiben kéréseiket, módosítási javaslataikat nem fogadják el az illetékesek.

A Szabad Magyar Szó Evetović Boban szabadkai ügyvédet kérdezte a tervezetről, amelynek egyik pontja például arról rendelkezik, hogy a polgárok előre ki kellene, hogy fizessék a bírósági illetékeket, s amennyiben nem így tesznek, keresetüket visszavontnak tekintik.

— A nagy ellenkezés és felháborodás jogos, nem ok nélkül történik.

Annyit bizonyosan el lehet mondani, hogy az említett módosítás tervezet nagy része alkotmányellenes és kísérleti jellegű, és általános jellemzője, hogy nagyban korlátozza és megnehezíti a polgárok jogérvényesítését és hozzáférését a jogaik törvényes, bírósági védelméhez – magyarázza Evetović.

Az ügyvéd szerint ez egy rendkívül fontos törvény, hiszen ez szabályozza a bírósági jogvédelem eljárási szabályait, amelyek keretében a polgárok élnek alkotmányos jogukkal: a bírósági védelemre való joggal – ha valamely alkotmányban vagy törvényben szavatolt joguk sérül, vagy azt megvonták tőlük, valamint joguk van a jogsértéssel keletkezett következmények elhárítására.

— A sok vitás megoldás közül, a két legkirívóbbat emelném ki:

a törvénymódosítás érvényességének visszamenő (retroaktív) hatályát, ami annyit jelent, hogy ha elfogadásra kerülne ez a törvénymódosítás, akkor érvényes lenne a már meglévő, folyó ügyekre is, amelyeket még a „régi” törvény alapján indítottak el. Ez a megoldás alapjában ellenkezik az Alkotmánnyal, és a jogrendszer biztonságával.
másodikként pedig a bírósági illetékek kapcsán történő változásokról szólnék. Itt gyakorlatilag röviden arról van szó, hogy „először a pénz, aztán a jogvédelem”. A tervezett módosítás szerint ugyanis, ha valaki keresetet nyújt be, először ki kell fizetnie a bírósági illetéket, ami természetesen perértéktől függ, de mellékesen nem kis összeg (akár 96.000 dinár is lehet a szerk.megj.), és ha ezt nem teszi meg a keresete visszavontnak tekintendő. Ugyanez vonatkozik az alperesre is: a keresetre való választ illetően, ha nem fizeti ki az illetéket, a törvény szemében elismerte a keresetet.

Azt gondolom, hogy ez a rendelkezés is alkotmányellenes és diszkriminatív jellegű, ugyanis a jogvédelemhez való jogot anyagi helyzethez köti és ezzel gyakorlatilag hátrányos megkülönböztetést tesz a tehetős és kevésbé tehetős polgárok közt, állítja Evetović.

Az ügyvéd hozzátette, kísérleti jellegű rendelkezésként szerepel a tervezetben a kizárólagos elektronikus kommunikáció bevezetése a bíróság és a felek illetve ügyvédek közt.

— Azt gondolom, hogy ezzel szintén nehezítenék a jogvédelemhez való hozzáférést és nemhogy megkönnyítenék vagy gyorsítanák az igazságszolgáltatást, hanem, épp az ellenkezőjét érnék el, növelve az IT bürökráciát. De vannak olyan apszurd rendelkezések is mint pl. hogy a perben eljáró bíró kizárásáról szóló kérelemről az eljáró bíró maga dönt, sőt még pénzbüntetéssel is sújthatja a kérelmezőt!

A szakember hozzátette, a Szerbiai Ügyvédi Kamara tiltakozását fejezte ki és döntést hozott arról, hogy nem fogadja el a beterjesztett módosítási tervezetet és ellenkezik annak további parlamenti eljárásba kerüléséről. Követelte a közvita meghosszabbítását legalább hat hónapra, a tervezett egy helyett, hogy legyen idő alaposan áttanulmányozni, kielemezni és módosítási javaslatokat tenni és jobb megoldásokat kieszközölni. Mindeközben a Kamara tárgyalásokat folytat az illetékes minisztériummal és a tárgyalások kimenetele függvényében döntenek a további lépésekről. Evetović hozzátette, akár a teljeskörű ügyvédi sztrájk, azaz a munka beszüntetése is szerepel a megfontolandó lépések között, végső eszközként.