A Magyar Nemzeti Tanács hivatalos nyelv- és íráshasználati 2021 és 2026 közötti időszakra kiterjedő stratégiája is szerepelt napirenden a Magyar Nemzeti Tanács pénteki rendes ülésén. A dokumentum közvitát követően került elfogadásra, a közvita során pedig nagyon sok építő jellegű hozzászólás és javaslat érkezett, amelyeket beépítettek a stratégiába, hangsúlyozta Hajnal Jenő, az MNT elnöke. A stratégia fontosságához méltóan, sok hozzászóló volt a napirendi ponthoz. Mengyán Pletikosić Ildikó, a Magyar Mozgalom képviselője kiemelte, véleménye szerint ugyan a jogi keretek bővültek, de a gyakorlati használat szűkült az elmúlt harminc évben.
Hajnal Jenő a stratégia kapcsán elmondta, a nyelvhasználat tényleges használatára fektették a hangsúlyt, illetve nagyobb figyelmet szenteltek a nyelvi tervezésnek.
— A magyar nyelv fennmaradása, használata, vonzerejének, a minőségi teljesítmény, a nyelvközösség autonómiájának megtartása, a nyelvcsere akadályozása a cél. Emellett az igényes nyelvhasználat fejlesztése az iskolában valamint a közéleti és publicisztikai területen. A nyelvi műveltség színvonalának növelése fontos, mondta Hajnal, majd kiemelte, hogy ugyanolyan fontos a meglévő multifunkcionális szórványközpontok működtetése és egy új központ létrehozása Pancsován.
— Tovább építeni nemzetünket és anyanyelvünket csak egységében lehet, ezért igyekeztünk mind erkölcsi, mind politikai aspektusból megközelíteni a stratégiát. A hivatalos kommunikációt is szeretné erősíteni ez a stratégia, a hivatalos magyar nyelv- és íráshasználaton kívül, mondta a felterjesztéskor Hajnal, majd hozzátette, a közvita során a járvány ellenére sikerült elérni célközönséget, és komolyan átgondolt, építő jellegű észrevételek érkeztek, értékes meglátásokkal, amelyeket beépítettek a stratégiába.
Az MNT elnöke elmondta még, hogy sor kerül majd egy Vajdasági Magyar Nyelvi Iroda létrehozására, és egy mobil applikáció is készül, amelyet a kisebbségi nyelvhasználat jogsértéseinek bejelentésére lehet majd használni. Kiemelte a középszótár és a szerb-magyar nagyszótár megjelentetésének fontosságát.
A stratégiáról szóló vitában többen felszólaltak a dokumentum fontosságára kitérve.
Turkál Marianna, a Magyar Összefogás képviselője szórványban tanítóként emelte ki az anyanyelven történő tanítás fontosságát ezen a területen is. Kiemelte, nem csak gyereket nevel a bácskertesi iskolában, hanem leendő szülőket is.
Losoncz Dávid, a Magyar Összefogás képviselője szerint jó és minőséges stratégia született. Hangsúlyozta, hogy véleménye szerint sikerült egyensúlyt teremteni a jogi dimenzió és az általános nyelvhasználati kérdések között.
— A stratégia leírja, hogy hol tartunk most, merre kellene tartani, és megfogalmazza az elvárásokat és eredményeket, amelyek alapján majd meg tudjuk mondani, hogy ez a stratégia eredményes volt-e. A közvita nem csak egy üres, egyhónapos időszak volt. Azt is megpróbálta megfogalmazni, hogy a digitalizáció folyamatában sem veszhet el a magyar nyelv használata. Elvárásunk az, hogy az egyes állami szervek, a közjegyzők következetesen használják a magyar nyelvet, tegyen eleget a nyelvhasználati jogszabályoknak. A másik elvárásunk az, hogy ennyi év után, ha a magyar nyelv megjelenik a jogi eljárásban, akkor az természetes része legyen a vajdasági jogi folyamatoknak, ne pedig valami egzotikum. Magyarul tudó emberek dolgozzanak az igazságszolgáltatásban és a közigazgatásban, mondta Losoncz, majd hozzátette: ahhoz, hogy nyelvhasználatról beszéljünk, kell, hogy legyen ember, aki a nyelvhasználatot kéri. Nekünk, mindannyiunknak hozzá kell tenni ezt a részt, kérni a magyar nyelv használatát.
Sárközi István, a Magyar Összefogás képviselője az önkormányzatok szempontjából szólt hozzá a témához, s kiemelte, hogy a legmodernebb programokra van szükség, amelyek a fordítói szolgálatok munkáját segítik.
— Minden önkormányzati tisztségviselőnek arra kell törekedni, hogy magyar nyelven is hangozzanak el a felterjesztések, az ülések anyagainak is el kell készülni magyar nyelven. A folyamat végén a döntéseknek mindenképp a hivatalos lapokban is meg kell jelenni, magyar nyelven.
Paskó Csaba, a Magyar Összefogás képviselője az egyházak szerepére hívta fel a figyelmet a nyelvhasználat kapcsán.
Zsoldos Ferenc, a Magyar Mozgalom képviselője üdvözölte a stratégia elkészültét.
— Koncepciót váltott az előző stratégiához képest, hiszen nem csak a hivatalos nyelvhasználatra fókuszál, hanem a nyelv megőrzésére is. Az egész együtt érvényesül és ezzel egyet is értek. Egyetlen egy apró kérdőjel van bennem: ezzel, hogy kibővítettük a dokumentumot, ügyelnünk kell arra, hogy mindez ne a hivatalos nyelvhasználat rovására menjen. Védenünk kell a jogainkat, ebben az MNT-nek nagyon fontos szerepe van. Aktívabbnak kellene lennie az MNT-nek ebben, véli Zsoldos, majd hozzátette, hiányolja, hogy nem igazán látszik, hogy a valós életben mennyire élünk ezekkel a jogokkal: hány eljárás folyik, mennyi dokumentumot adnak ki magyar nyelven.
Mengyán Pletikosić Ildikó, a Magyar Mozgalom képviselője az oktatásügyben dolgozó szemszögéből elmondta, nagyon szerteágazó a dokumentum a korábbi stratégiához képest.
— Úgy látom, hogy a nyelvhasználat ugyan az utóbbi időben jogilag bővül, a gyakorlatban azonban ezek a keretek szűkültek. A kilencvenes években minden dokumentáció magyarul készült el az iskolákban, de onnantól kezdve, hogy az iskolaprogramokat MNT-nek is át kell adni, Önök is észrevehették, hogy ezek szerb nyelven készülnek el. Kicsit talán számon kérhetőbbek lehetnénk, hiszen hatalmas támogatás érkezik az anyaországból az iskoláinkba, nem lenne szabad megengednünk, hogy a magyar nyelven oktató tanár szerbül töltse ki a naplót, véli Mengyán Pletikosić.
A Magyar Nemzeti Tanács tagjai végül ellenszavazat nélkül fogadták el a hivatalos nyelv- és íráshasználati stratégiát.
Az MNT ülésén többek között kislétszámú osztályok megnyitásának támogatásáról, iskolák igazgatóválasztásának véleményezéséről, tankönyvek véleményezéséről is döntöttek.
A Magyar Nemzeti Tanács ülése (Fotó: Tómó Margaréta)
