A magyarországi ellenzéki előválasztás eredménye jelentős érdeklődést váltott ki külföldön. Akárcsak a kiéleződött jogvita Lengyelország és az Európai Unió között. Meghalt Colin Powell az első fekete bőrű amerikai külügyminiszter, nemzetbiztonsági tanácsadó és vezérkari főnök. Lassul a kínai gazdaság, és az oroszok „kiléptek” a NATO-kapcsolatukból. De Maduro sem maradt nyugton – ezen a héten is átlapoztuk a világsajtót.

A magyar meglepetés

A CNN hírcsatornán Christiane Amanpour készített interjút Márki-Zay Péterrel, aki – Bajnai Gordon volt miniszterelnök után – a legjobb angolsággal rendelkező magyar politikusként mutatkozott be a világ nyilvánossága előtt. A Washington Post így számolt be a magyar ellenzéki porondon történtekről:

„A magyar ellenzék egységesen felsorakozott az előválasztás győztese mögött, hogy elűzze a szélsőjobboldali Orbánt, aki levagdalta a demokráciát. Márki-Zay korábban kívülállónak számított, ám most azt hirdette meg, hogy az ellenzéki pártok együtt fognak fellépni a Fidesz-KDNP koalíció ellen. Márki-Zay azzal érvel, hogy ezek a pártok már nem magányos harcosok, és a teljes ellenzéket képviselik.

A hívő katolikus politikus úgy látja, hogy Dobrevvel szemben azért erősebb a pozíciója a miniszterelnök kihívójaként, mert jobbról, és nem balról száll szembe vele. Az alulmaradt riválisának ugyanakkor nagy hátránya, hogy Gyurcsány a férje, márpedig ő az egyik legellentmondásosabb személy a magyar belpolitikában.”

A magyar előválasztások eredményéről a budapesti Élet és Irodalom (ÉS) című irodalmi és politikai hetilap ezt írja:

„Márki-Zay Péter egyértelmű, de nem megalázó arányú győzelmet aratott az ellenzéki előválasztás második fordulójában Dobrev Klára felett. A Mindenki Magyarországa Mozgalom pártoktól független (bár az előválasztás végére négy ellenzéki párt által is többé-kevésbé támogatott) miniszterelnök-jelöltje legyőzte a Demokratikus Koalíció jelöltjét. »Az előválasztáson részt vevő állampolgárok, élve azzal a szabadsággal, amit az előválasztás adott nekik, […] egy világos jelet küldtek. Mert ők nemcsak Orbán Viktor rendszerére rúgták rá az ajtót, hanem az ellenzékre is«, mondta a győzelem estéjén a második fordulóban Márki-Zayt támogató Karácsony Gergely főpolgármester.”

A PLexit veszélye

A világ Polexitnek nevezte el a szélsőségesen konzervatív lengyel kormány esetleges kilépését az Európai Unióból – pedig jobban hangzana a PLexit, ami nemcsak a lengyel autók rendszámtáblájának az országjele, hanem a Brexittel is rímel.

A londoni The Times című napilap így kommentálta az EU Lengyelországgal és Magyarországgal folytatott vitáját:

„Egy szabad társadalomban nem törvényes, hogy a végrehajtó hatalom bírákat bocsásson el és újságírókat zaklasson. Ezek a gyakorlatok azonban mindennapossá váltak a Fidesz és a PiS (a magyarországi és lengyelországi kormánypártok) körében. Az EU-nak ragaszkodnia kell ahhoz, hogy tagjai tiszteletben tartsák a jogállamiságot. Ezért jogos lenne pénzügyi szankciókat kiszabni Magyarországra és Lengyelországra. […] Az EU szuverén államok szövetsége, amelyek különböző politikai prioritásokkal rendelkeznek, de be kell tartaniuk a demokratikus kormányzás elveit. E kritériumok alapján Lengyelország és Magyarország eltávolodott a liberális Nyugat pályájától. Ezért szükség esetén nyomást kell gyakorolni rájuk, hogy visszatérjenek a helyes útra.”

A varsói Gazeta Wyborcza című napilap szerint:

„A Polexit ismét egy lépéssel közelebb jött — erről Morawiecki miniszterelnök egyértelmű jelzést adott. A jogállamiságról szóló vita és Mateusz Morawiecki beszéde nem könnyített Lengyelország és az Európai Unió közötti kapcsolatokon. Mit akart Morawiecki elérni a fellépésével? Hisz egyáltalán a saját propagandájában? Tegnap nem győzött meg senkit. Most már látjuk, hogy Lengyelország az egyesült Európa sötét sarkába szorult, valahova oda, ahol a Lukasenka vezette Fehéroroszország van. A következő lengyel kormánynak nagyon nehéz lesz visszafordítani ezt a helyzetet.”

Elhunyt Colin Powell

Colin Powell rákbetegsége által kompromittált immunrendszere nem volt képes elég ellentestet termelni a COVID-19 semlegesítésére, annak ellenére, hogy a nyugalmazott tábornok felvette a védőoltásokat, írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung:

„Colin Powell volt amerikai külügyminiszter hétfőn hunyt el Washington közelében. A 84 éves nyugalmazott tábornok és volt vezérkari főnök a koronavírus-fertőzést követő szövődmények következtében halt meg. Powell be volt oltva a koronavírus ellen, tudatta a nyilvánossággal a családja. […] Lloyd Austin védelmi miniszter szerint a világ elvesztette »az egyik legnagyobb vezéregyéniségét«”.

Az amerikai sajtó rendkívül részletesen emlékezett meg Powell munkásságáról. A Washington Post például ezt írta:

„Powell elvesztette a Bush-kormány belső vitáját abban a kérdésben, hogy az USA-nak meg kell-e támadnia Irakot. Végül beleegyezett, és hogy hitelessé tegye ezt az álláspontot, azt mondta, a háborúra azért van szükség, mert Szaddam Husszein tömegpusztító fegyverekkel rendelkezik. Manapság egyesek hajlamosak Powell karrierjét erre az egy hibára redukálni. Ez politikai rövidlátás. Más befolyásos személyekkel ellentétben Powell később hajlandó volt vállalni a felelősséget. Elismerte azokat a hibákat, amelyeket későbbi teljesítményével egyébként ki is egyenlített. És soha nem hagyta, hogy a kritika megtörje nagylelkű szellemét és eltökéltségét abban, hogy másoknak segítsen.”

Oroszország kapcsolatai a NATO-val mélypontra süllyedtek 

A pekingi Jiefang Ribao című napilap az Oroszország és a NATO közötti kapcsolatok elhidegelülésével foglalkozik – és ezt a folyamatot „veszélyes jelzésnek” tartja:

„Válaszul a nyolc orosz diplomatának a NATO-ból való kiutasítására, Oroszország november 1-jén ki fogja vonni az összes diplomáciai képviselőjét a NATO-ból. Ugyanakkor a NATO moszkvai összekötő irodájának is fel kell függesztenie a tevékenységét. Az Oroszország és a nyugati szövetség közötti kapcsolatok befagyása arra utal, hogy a felek nem bíznak meg egymásban. Ez veszélyes fejlemény a regionális biztonság szempontjából. A 21. században a világnak már nincs szüksége új vasfüggönyre, megosztottságra vagy konfrontációra. Ez veszélyezteti a globális békét. Most a NATO-n múlik, hogyan építi újjá a kommunikációs csatornákat a Kremllel, és hogyan nyeri vissza annak bizalmát.”

Az Århus-i Jyllands-Posten című napilap hasonló aggodalommal szemléli ezeket a fejleményeket:

„Heiko Maas német külügyminiszter arra mutatott rá, hogy a diplomáciai kapcsolatok megszakítása meghosszabbítja azt a fagyos állapotot, amelyben Oroszország és a NATO viszonyai már egy ideje vannak. Azt is kifogásolta, hogy Oroszország elutasít minden párbeszédre irányuló kísérletet. Akinek bármi köze is van Oroszországhoz, az nagyon jól tudja, hogy a Kremllel világosan kell beszélni. De a hidegháborús tapasztalatok azt is mutatják, hogy párbeszédre mindenképpen szükség van. Ezt Oroszország is tudja, de nem tesz semmit a helyzet enyhítésére — éppen ellenkezőleg.”

Kína gazdasági növekedése lassul

A kínai gazdasági növekedés jelentősen lelassult a harmadik negyedévben. A pekingi Huanqiu Shibao című napilap erről ezt írja:

„Nem kérdéses, hogy a harmadik negyedéves 4,9 százalékos növekedési ütem messze elmarad a várakozásoktól. Számos közép- és kisvállalat küzd a létéért, és alkalmazottait el kell bocsátania. Az emberek bizalmát és a jövőbe vetett bizalmat nem szabad megingatni. A kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a gazdasági fellendülés a továbbiakban ne maradjon ilyen alacsony.”

A tokiói Nihon Keizai Shimbun című napilap a jelenlegi kínai gazdaság válság következményeire hívja fel a figyelmet:

„Augusztusban Hszi Csin-ping kínai államfő meghirdette a vagyonok újraelosztását a gazdagok és szegények között. Az ennek következtében hirtelen meghozott szabályozások kemény csapást jelentenek a hagyományos vállalatok számára, és ez lassan észrevehetővé válik. Amint azt az Evergrande ingatlanvállalat közelmúltbeli válsága is mutatja, a pekingi irányváltás nemcsak belföldön, hanem a globális piacokon is felborítja az eddigi egyensúlyt. Novemberben a Kommunista Párt fontos kongresszusára kerül sor. Érdekes lesz megfigyelni, hogy az ott meghozott gazdaságpolitikai intézkedések könnyítést hoznak-e a külföldi piacok számára.”

Maduro és Saab

A Latin-Amerikában heves vitákat kiváltó venezuelai diktátor Nicolás Maduróval szoros kapcsolatban álló üzletembert, Alex Saabot kiadták az USA-nak. A La Razon című mexikóvárosi napilap erről ezt írja:

„Saab Maduro közvetlen köréhez tartozik, azonban állítólag a kábítószer-kereskedelemmel is kapcsolatban áll. Ezért a Zöld-foki-szigeteken történt letartóztatása után hamarosan Floridában fogják bíróság elé állítani. A libanoni gyökerekkel rendelkező kolumbiai üzletember Irán felé tartott, amikor a Zöld-foki -szigetek hatósága egy nemzetközi elfogatóparancs alapján letartóztatta. Duque kolumbiai elnök Saab amerikai kiadatását győzelemnek minősítette a kábítószer-kereskedelem, a pénzmosás és a korrupció elleni küzdelemben: végül is a venezuelai rezsim magas rangú képviselői állítólag évtizedek óta együttműködtek a kolumbiai FARC-val, oly módon, hogy tonnaszámra csempésztek kokaint az USA-ba. Saab most a venezuelai diktatúra korrupciójával kapcsolatban nyújthat fontos információkat az amerikai hatóságok számára.”

„Saab veszélyes lehet Maduro diktátorra, mert sok titkot tud a venezuelai korrupcióról” – osztja ugyanezt a nézetet az El Pais című kolumbiai napilap:

„És [Saab] lojalitása Maduro felé korlátozott lesz. Végül is Saab nem ideológiai okokból csatlakozott a venezuelai rezsimhez, hanem a kolumbiai hatóságok elől menekült Caracasba, ahol aztán különböző árukkal csempészkedett, és a diktatúra nevében tárgyalt Iránnal meg Oroszországgal az olaj- és fegyverértékesítésről, amíg a Zöld-foki-szigeteken le nem tartóztatták. Az USA-nak való kiadatása 350 millió dolláros pénzmosás vádján alapul.”

Christiane Amanpour interjúja Márki-Zay Péterrel (Képernyőfotó: CNN)