A hitoktatás immár húsz éve része a szerbiai oktatási rendszernek, de annak hivatalos státusza még továbbra sem rendezett, ráadásul számos vita folyik a hitoktatás fontosságáról, és annak a tantervben betöltött helyéről is.

Az egyházak és a vallási közösségek a hitoktatás megvalósításának függetlenségét kérik, a civil szervezetek pedig úgy vélik, hogy az egyháznak nem lenne szabad kontrollálnia az oktatási rendszert – írja az RTS.

Az Oktatási Minisztériuma témával kapcsolatos összes kérdést megvizsgáló munkacsoport létrehozását javasolja.

“Így, hogy a hitoktatás immár négy éve nem választható tantárgyként, hanem választható programként szerepel, azt akár tömbösített óraként is meg lehet tartani, ha úgy tetszik az ellenkező váltásban, ami sokszor az állampolgári nevelés órák, és a hittanórák nevelési- és oktatási céljaira is kihatással van” – mondja Stevan Jovanović, a Belgrádi és Karlócai Érsekség Vallásoktatási Bizottságának elnökhelyettese.

A szerbiai hitoktatók szerint sokan nem értik az iskolai hitoktatás értékét, és emiatt halmozódik fel számos, vallási oktatással kapcsolatos probléma.

Habár az egyházak azt kérik, hogy vallási tanításuknak megfelelően, önállóan szabályozzák a hitoktatás végrehajtását, Ivan Đurić, az Ifjúsági Kezdeményezés az Emberi Jogokért szervezettől úgy véli, nem normális, hogy az egyház irányítsa azt, hogy az oktatás részét képező hittanórák milyen formában öltenek alakot.

„Az egyháznak elegendő forrása van ahhoz, hogy saját belátása szerint meg tudja szervezni a hitoktatást. Ha be akar lépni az állami rendszerbe, akkor tiszteletben kell tartania az állami szabályokat” – mondja Đurić.

Habár már a hitoktatás bevezetése óta fennáll számos, a hitoktatókkal és az órákkal kapcsolatos jogi kérdés, az oktatási minisztériumnak továbbra sincs azokra válasza.

“Az oktatási minisztériumnak törvénymódosításokat kellene végrehajtania, azok megoldanák a fennálló jogi problémákat” – mondja Stevan Jovanović.

A hitoktatás fontosságát hirdetők szerint nem is a vallásosságra való nevelés, hanem a vallással kapcsolatos információk átadása az, ami igazán fontos.

„2001-ig nem volt hitoktatásunk, ma már van, és ez jelentős. A hittannak tudatformáló ereje van a gyerekekre nézve, a vallásos és nem vallásos meggyőződésű családokból származók esetében egyaránt” – mondta Nikola Mirković, valláspolitika kutató.

„A hittannak tudatformáló ereje van a gyerekekre nézve, a vallásos és nem vallásos meggyőződésű családokból származók esetében egyaránt” (Pixabay, illusztráció)