Boris Johnson brit miniszterelnök az ukrajnai helyzetről tartott keddi alsóházi tájékoztatóján kijelentette: nem lehet alku tárgyává tenni azt a szabad és egységes Európát, amely az 1989-től 1991-ig tartó időszak „bámulatos éveiben” alakult ki, felszámolva a vasfüggöny által teremtett megosztottságot – írja az MTI.
A brit kormányfő szerint az orosz kormány decemberben előterjesztett megállapodás-tervezete ismét felosztaná az európai földrészt szabad országokra, és olyan országokra, amelyeknek kül- és védelmi politikája kifejezetten a Kreml által kijelölt korlátok közé szorulna. Hozzátette: ha Vlagyimir Putyin orosz elnök a vérontás és a rombolás útját választja, fel kell ismernie, hogy ez tragikus és hiábavaló lépés lenne, és azt sem szabad elhitetni vele, hogy könnyedén leszalámizhat egy kisebb részt Ukrajnából, mert ebben az esetben is heves ellenállásba ütközne.
A brit miniszterelnök szerint az ukránok az elmúlt években jártasságra tettek szert a gerillahadviselésben, és ha Oroszország invázióra szánná el magát Ukrajna ellen, annak sok orosz katonaáldozata lenne, és felidézte, hogy a konfliktusnak már eddig is több mint 14 ezer halálos áldozata van.
Johnson szerint ha Oroszország célja valóban az, hogy a NATO-t minél távolabb tartsa határaitól, akkor az Ukrajna elleni inváziónál aligha találhatna ki kontraproduktívabb lépést, a támadás következményei között lenne ugyanis – a súlyos gazdasági szankciók mellett – a NATO megnövekedett jelenléte a szövetség keleti térségeiben.
Hozzátette: hiszi, hogy Oroszország minden félelmére gyógyírt lehet találni, és türelmes, fegyelmezett diplomáciával meg lehet teremteni a kölcsönös biztonságot, feltéve, hogy Putyin elnök nem lép bele abba a csapdába, amelyet egy rettenetes háború elindítása jelentene.
